A nemzetpolitikai államtitkár a Magyarság Házában tartott rendezvényen úgy fogalmazott: nem tud még egy olyan nemzetet és népet, amely identitásának a nyelvkérdés ennyire sarokköve lenne. Minden történelmi és egyéb folyamat után és ellenére magyarul beszélünk és gondolkodunk és ez meghatározza mindennapjainkat - fejtette ki az államtitkár. Utalva a számos magyar feltalálóra és díjazottra kiemelte: a kreatív gondolkodás alapja egyúttal a magyar nyelv tudása.

2011-ben született meg a határozat a Magyar Nyelv Napjáról, ünnepléséről - idézte fel az államtitkár. Azt mondta: ma már a magyar nyelv világnyelv és a magyar nemzet világnemzet. Különböző történelmi folyamatok és döntések miatt bárhová megyünk a világon bárhol találkozhatunk magyarokkal és közösségeikkel. Ezek élő közösségek és szeretnék identitásukat megőrizni - állapította meg, és azt kérte: mindenki a saját környezetében, közösségében tegyen meg mindent, hogy következő évtizedekben is lehessen Magyar Nyelv Napjáról beszélni.

Gerencsér Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáján azt mondta: a nyelvben rejlik egy ország függetlenségének deklarációja. A magyar nyelv kulturálisan, szociológiailag, politikai és jogi szempontból determináló tényező a Kárpát-medencében, ugyanakkor a nyelvhasználat egyúttal kisebbségi identitási kérdés is - mondta, hozzátéve: az ezzel összefüggő kérdések Európában folyamatosan napirenden vannak.

Az állam és a politikai közösség jogos igénye a közös nyelv, ami lehet az anyanyelv, vagy a többségi nyelv. Kiemelte: a nyelvhasználat alapvető emberi jog. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóhelyettese egy erdélyi szórvány kutatási program eredményeit ismertette.

Elmondása szerint 140 magyar oktatási helyszínt azonosítottak, ahol 2005 és 2013 között megszűnt a magyar tannyelvű oktatás. A 2020-ig terjedő időszakban 149 helyszínen szűnhet meg a magyar iskola, ebből 50 helyen akár már 2015 őszén - mutatott rá, jelezve: 21 helyen 2016 ősze lesz kritikus. Okok között a demográfiai csökkenést, a városi iskolák elszívó hatását és az etnikai diszkriminációt említette, utóbbinál a gyermekszám csökkenése miatt dönthetik be a magyar tagozatot. Sokszor merültek fel oktatásszervezési és minőségi problémák is.