Nincs egy hely, nincs egy hely... ahova parkolhatnék, éneklem a Kóbor angyal tótos verzéjét, amikor a csabai óriási bevásárlóközpont két és háromnegyed emeletén nagy nehezen találok egy kis lyukat (itt egy lyuk, sajnáljuk) a gépkocsi erdőben. Tovább az épületben is néptenger tolong, hiszen mindenki ünnepel, és a fő ajándék egy Piramis koncert.

Závodi János (b) és Nyemcsok János, piramis, závodi jános, nyemcsok jános, Békéscsaba, 20141124
Zacskó és Csoki kettőse (galéria)

A sound check alatt a körülöttem álló ismerősökkel csak úgy toljuk egymásnak a Piramis sztorikat. Például volt, hogy az országban jó néhány általános suliban Som Lajos őrsök és brigádok alakultak meg; vagy a Som többször is mondta már, hogy félrekezelte egy orvos, és így már sosem lesz az igazi.

Közben kilép a deszkákra a kormos hajú

Závodi Zacskó János, aki Keith Richards és Ronnie Wood egybegyúrt változata, legalábbis az arcán ott tanyáznak a több évtizedes, hiteles Rock 'n' Roll barázdák. Ráadásul lényegesen jobban gitározik, mint az említett brit urak, csak épp a gázsija számjegyei, mint a távolság üveggolyói messze gurulnak a Stones tagokétól.

A Piramis közönsége, piramis koncert, Békéscsaba, 20141124

Majd Köves Pinyó Miklós (akár a focistáknak, minden tökös zenészsrácnak van beceneve) lövi a dobot – ő meg leginkább egy bajor hard rockernek néz ki a hidrogén ősz rőzséjével, de egyben van, mosolyog, szegel. Azt követően Gallai Péter is játszik egy néhány futamot a billentyűkön; meg az új csókák – és gurul a banda.

És elindul a muri. A jó perces intró után, a Manhattan együttesben szocializálódott sasszékkal kilibben a színre Nyemcsok János (Csoki) is, aki pedig a többsoros bársony öltönyében úgy néz ki, mint egy '84-es fizetőpincér a Csabából. Végül is nem lenne vele semmi gond, ha épp nem a Piramisban énekelne.

És akkor most be is fejezném a mesémet.
Sajnálom.