Könyv, Tótkomlós
Az evangélikus templom története
Egyszerű termelőszövetkezeti tagok voltak az 1948-ban Tótkomlóson született dr. Csontos Pál szülei, csak nyolcéves volt az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején, ám annál többet tud annak helyi eseményeiről, történéseiről.
- Hosszú utat tettem meg addig, míg visszakerültem ide, de nem bánom, hogy hazajöttem, szeretek itt élni, szeretem az itteni embereket – vág bele szinte kérdés nélkül a mondandójába a gyulai kórházból kijött helytörténész. – Érdekel a településünk múltja, megírtam Tótkomlós történetét az újkőkortól a 17. század végéig, Tótkomlós szerepét az 1848–1849. évi polgári forradalom és szabadságharcban, írtam Horváth Sámuel evangélikus lelkész munkásságáról, a helyi tűzoltóság történetéről, az 1. világháború tótkomlósi vonatkozású eseményeiről, az evangélikus templom történetéről, a 18–19. századi közbátorságról, legelső perzekutorainkról és csendbiztosainkról. Az Árpád-kori Komlós 6 ezer katasztrális holdas pusztáján lakunk ma. Báró Rudnyánszky József 1746-ban telepített Békésszentandrásról evangélikus vallású szlovák jobbágyokat Tótkomlósra, akik tiszteletből nem építkeztek az Árpád-kori falu romjaira. Inkább a Száraz-ér keleti partján teremtettek maguknak otthont. Dr. Garay Rita polgármester asszony támogat abban, hogy feltárjuk az Árpád- és Hunyadi-kori Komlós maradványait. Horváth Zoltán és Bakai Zoltán barátaimmal együtt gyűjtjük a tótkomlósi tárgyi emlékeket, képeslapokat, nem egyszer volt már kiállításunk. Oklevél tanúsítja, hogy Hunyadi Mátyás király 1484-ben komlósi jobbágyainak megadta a portékájuk egész Magyarországra kiterjedő szabad, vámmentes árusítását. Itt van a kezemben Kossuth Lajos levele, amelyben az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc idején segítséget kért a község elöljáróitól. Szlovák anyanyelvű település sehol az országban nem ajánlotta fel templomi harangját ágyúöntésre 1849-ben. Horváth Sámuel evangélikus lelkész levélben értesítette a gyülekezet ebbéli szándékáról Boczkó Dániel kormánybiztost. Sajnos báró Julius Haynau táborszernagy, osztrák főparancsnok akkor már Szőregen volt.
- Nem tudom levenni a szememet erről a Tótkomlósi ellenforradalom című brosúráról. Éppen a napokban néztem át újra a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az 1956 utáni Békés megyei Dr. Csontos Pál, Tótkomlós
Nem sajnálta a pénzt az MSZMP-füzetre
megtorlásperekről készülő tanulmányom írása közben Gyulán, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárában. Hol szerezte meg?
- A tótkomlósi piacon vásároltam meg tavaly 3 ezer forintért.
- Én megnéztem a kiadvány hátsó borítóján, hogy mennyibe került a Békés Megyei Népújság szerkesztője, Rocskár János által összeállított hazaáruló, ellenforradalmi propagandaanyag, amelynek István Mátyás volt a felelős kiadója. Ön tudja, hogy 1957-ben hány forintot ért az Magyar Szocialista Munkáspárt Tótkomlósi Bizottsága és a Tótkomlósi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának ez a kiadványa?
- Nem.
- Ötven fillért. Kicsit több pénzt adott érte a piacon, de jól tette, jó kezekbe került. A tótkomlósi szlovák származású Rocskár János újságíróról mit tud?
- Egyszerű parasztemberek voltak a szülei. Aki innen elindult, az mind szegény családban született.
- Ugyancsak tótkomlósi szlovák származású kubikos volt a forradalom leverését követően a szörnyű megtorlást Békés megyében levezényelt, Fekete Pált, a Békés Megyei Forradalmi Tanács elnökét mindenáron bitófára juttatni akaró Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. „Erkölcsileg feddhetetlen, különös gondot fordít a közélet tisztaságára, vezetési stílusa demokratikus." – írja róla Molnár Pálné A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai II. című vaskos könyvben. Szarvason már a szovjet katonai megszállás első napján, 1956. november 4-én megalakult a karhatalom, Rocskár viszont vastag betűkkel hirdette brosúrájában, hogy 1956. december 5-én három tehergépkocsin indultak Tótkomlósról pufajkások Békéscsabára, hogy megvédjék a munkáshatalmat, s a megyei karhatalom egységeiben mindenhol találhattak tótkomlósi elvtársakat. Mi lehetett ennek az oka, társadalmi, politikai, ideológiai háttere?
- Elsősorban az, hogy a komlósiak szlovákok voltak, szegények voltak, mindig a baloldallal azonosították magukat; azzal a baloldallal, amely később kommunista szélsőséggé fajult el. Nagyon érdekes ám a tótkomlósi szlovákok helyzete! Tisztességes, becsületes emberek voltak, most is azok. Amikor Táncsics Mihály, Orosháza országgyűlési képviselője 1870-ben Tótkomlóson járt, megkérdezte a bírótól: hogyan történhetett meg, hogy az 1848-as forradalom idején tót létükre a forradalom mellé álltak, helytálltak a szabadságharcban? Azt felelte a község bírája, hogy mi mindnyájan Magyarországon élünk, mindnyájan magyar honpolgárok vagyunk, kötelességünk a haza védelme. Sőt arra kérték Táncsicsot, hogy az iskolákban magyar nyelven folyjon az oktatás. Itt is felütötte a fejét a pánszlávizmus, de a józan szlovákság elítélte, letörte.
Domanovszky Pál, Tótkomlós
Domanovszky Pál erdész
- Ugorjunk az időben előre. Majd a 2. világháború után jött a szlovák-magyar lakosságcsere, innen főként a szegényebb szlovákok települtek át önként a Felvidékre, de maradt belőlük. Závada Pál tótkomlósi származású Kossuth-díjas író, díszpolgár írja Kulákprés című könyvében, hogy balos, nagyon balos volt a szülőfaluja a Rákosi- és a Kádár-rendszerben.
- Valóban, de az egykori pufajkások jutalmul megkapták a Júdás-pénzt, a 30 ezüstpénzt verőlegényi tevékenységükért, több mint tízen sorban nyithattak meg kocsmákat. Áfész-engedéllyel lehettek maszek kocsmárosok. De mondok én még cifrább dolgot is!
- Tessék.
- Az 1957. február 2-án hajnalban a békéscsabai honvéd kislaktanya udvarán Mány Erzsébet 20 éves nőt és Farkas Mihály 27 éves tartalékos honvéd főhadnagyot, halálra ítélt gyulavári forradalmárokat szitává lőtt karhatalmista kivégzőosztagban benne volt egy tótkomlósi férfi is.
- Ki?
- Szuhánszki Mihály.
- Nem Susánszki Mihály?
- Nem, egy másik tótkomlósi férfi pedig a börtönőrük volt a mártíroknak.
- Jelent-e meg már az igazságot feltáró könyv az 1956. évi forradalom és szabadságharc tótkomlósi eseményeiről?
- Igen, Szincsok György szerkesztésében.
- Ez az, az „Embernek lenni és mindig szabadnak" – Emlékezések a tótkomlósi '56-ra című kötet?
- Igen.
- Néhány perccel ezelőtt adta a kezembe hivatali dolgozószobájában dr. Garay Rita fideszes polgármester asszony. Olvasható benne, hogy a tótkomlósi karhatalmisták szolgálatait általában vidéken vették igénybe. Dávid Mihály nemzetőrt egy Lóczi János nevű karhatalmista fogta meg a vasútállomáson.
- Juhász Mihályné háziasszony, egy kereskedő felesége papírra vetette 1927-től vezetett naplójában, hogy kik és hogyan agitáltak 1946-ban az áttelepülés, a népcsere mellett, s azt is, hogy 1956-ban a fiatalok álltak a forradalom élére Tótkomlóson.
Dr. Csontos Pál, Tótkomlós
Dr. Csontos Pál helytörténész: a halálra ítélt gyulavári forradalmárok, Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzőosztagában helyett kapott egy tótkomlósi karhatalmista is