A monodráma keletkezéséről szólva Zelei Miklós az MTI-nek adott interjújában elmondta: a kétezres évek végén ismerkedett meg Kara Tündével Békéscsabán, egy színházi évadzáró ülésen, ahol jó barátok lettek. 2011 tavaszán, a drámaíró versenyen találkoztak ismét, de Tünde addigra teljesen megváltozott. "Én ritkán szoktam megdöbbenni, de akkor teljesen lefagytam. Csak annyit mondott: rák. Nekem pedig elkezdett járni az agyam, hogy mi ez a betegség, amely fizikailag is ennyire meg tudja változtatni az embert" – fogalmazott.

A Jászai-díjas színésznőnél 2001-ben mirigyrákot diagnosztizáltak, több kórházi kezelést követően 2011-ben nyilvánították legutóbb tünetmentessé.

Hosszas rábeszélés után Kara Tünde vállalkozott arra, hogy tollba mondja betegsége történetét. "Azzal próbáltam meggyőzni, hogy ha már elment 10 éve a betegséggel, miért nem próbálja meg leszűrni a tanulságokat egy monodrámában. Mert regény, novella és film szólt már erről a témáról több is, de színpadon a saját történetét, úgy tudom, még senki nem adta elő" – mondta Zelei Miklós.

Hozzátette: egyébként is érdekelte a monodráma műfaja, mert szerinte hatalmas lehetőségek rejlenek abban, ha egy színész képes nem csupán felmondani a monológot, hanem megtalálni az abban rejlő apróbb szerepeket és karaktereket.

Hároméves munkafolyamat vette kezdetét 2011 nyarán, 120 oldalnyi felvett interjúból készült el az egész estés monodráma. Erről Pethő Sándor így nyilatkozott az MTI-nek: első lépésként elkészítették a 10 év kronológiáját, amely megadta a cselekmény főbb elemeit. Utána többször végigmentek a szövegen, próbálták minél szikárabbá tenni. Kiemelte: nagyon ügyeltek arra, hogy elkerüljék a hamis optimizmust, a romboló pesszimizmust, és hogy olcsó giccset csináljanak az emberileg nagyon megindító történetből. "Van bennünk egy ősi félelem a ráktól, ennek a megtestesítőjét próbáltuk Karkithemia, a rák görög istennője bizarr, tragikus alakjában megfesteni. Ha ez sikerül, formába öntöttük a félelmeinket, ami által néven is neveztük őket, így pedig van némi esélyünk arra, hogy uralni is tudjuk" – fogalmazott.

Pethő Sándor azt kérte, amíg nem készülnek el a darabbal, ne találkozzanak Kara Tündével, a színésznő sem akarta félkész állapotban megnézni a szöveget. "A színpadi mű más, mint egy beszélgetés, ott történetet kell csinálni. Így tudtam objektívabb, az úgynevezett külső szemlélő, a fékek és ellensúlyok rendszere lenni" – mondta Pethő Sándor.

A darabban egyes részek alapját nem Kara Tünde elbeszélése adja. Erről Zelei Miklós elmondta: "Beleírtuk, amit szellemesnek vagy fontosnak tartottunk. Volt, ahol adódott egy szójáték lehetősége. Aki ismer, tudja, hogy meglehetősen morbid a humorom, nekem arról, hogy a rák népbetegség, a népdalok jutottak eszembe. Elkezdtem keresni a népdalokat, rátaláltam az Elment Julcsa a fonóba kezdetűre, amit átírtam Elment Julcsa a kemóba változatra. Bíztunk abban, hogy Tünde majd jóváhagyja ezeket a részeket, és általában így is tett."

Zelei Miklós elárulta: nem látta a darabot próba közben, ő maga is nagyon kíváncsi, hogyan építette bele a rendező a monodráma kereteibe a háromtagú görög kart, amely nem népdalokat, hanem napjaink underground számait énekli.

A drámaíró jelenleg sem pihen, éppen egy 1957-ben játszódó szerelmi történeten dolgozik. "A dráma több mint felével már kész vagyok" – árulta el Zelei Miklós.

A Karkithemia ősbemutatója április 13-án, hétfőn lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. A darabot Tege Antal rendezi, a főszerepet Kara Tünde játssza. A görög kar tagjait Csomós Lajos, Szente Éva és Galambos Hajnalka alakítja. A díszletet Egyed Zoltán tervezte.

A Karkithemia összes meghirdetett előadására hetekkel a bemutató előtt elkelt minden jegy.