A 2. világháború után, 1946-ban Gulyás György karnagy a tarhosi Wenckheim-
kastélyban szervezte meg a híres-neves tarhosi énekiskolát, amellyel a határokon túl
is ismertté vált Tarhosi Zenei Napok alapjait is letette. A művészi kivitelű zenepalotát Békés-Tarhoson 1953. május elsején adták át rendeltetésének Kodály Zoltán zeneszerző jelenlétében. Tarhos elsőként valósította meg a gyakorlatban az énekes alapon történő zenei nevelést, Kodály Zoltán pedagógiai koncepcióját. „Tarhos nagy jövő előtt áll.” – írta 1950-ben az iskola emlékkönyvébe, ám az általa felavatott, nemzeti gondolatot, a magyarságot képviselő zenepavilont az irigység, a rosszakarat és a politikai rövidlátás 1954 augusztusában megszüntette. Szűk, provinciális érdekek alapján először Békéscsabára akarták telepíteni, majd a Magyar Dolgozók Pártjának 1950. évi megyei értekezletén azt vetették az iskola szemére: nem biztosítja a gyermekek szocialista nevelését, mert nélkülözi a nagyváros, a szocializmust építő ipari munkásság közelségét. El van szigetelve a várostól. Holott Békéscsaba, Békés megye új székhelye nem volt nagyváros, alig rendelkezett ipari munkássággal.
Galli János, Csongrád
Galli János karnagy
A szomszédos Csongrád megye névadó városában, Csongrádon szerencsére más szelek fújtak akkoriban, mégpedig Galli János iskolateremtő zenepedagógusnak, karnagynak köszönhetően, aki 1947 és 1955 között a római katolikus Nagyboldogasszony templom főkántora volt, 1953-ban élenjárt a helyi zeneoktatás elindításában, a zenei munkacsoport megszervezésében a polgári leányiskola épületében, 1955-ben a Szentesen megalakult Állami Zeneiskola tanára, majd 1957-ben igazgatója lett, 1960-ban az országban elsőként létrehozta Csongrádon az Ének-Zenei Általános Iskolát. Öt év múlva, 1965-ben megalapította a fennállásának idén 50. évfordulóját ünneplő Csongrádi Fúvószenekart, amelynek 1994-ig állt az élén. Éppen egyik kiváló tanítványának, a klarinéton játszó Kováts Attila zenepedagógusnak, karnagynak adta át a karmesteri pálcát, aki mindmáig a Csongrádi Fúvószenekar vezetője. Neki is elévülhetetlen érdemei vannak a zenekar magas szakmai színvonalának, honi és nemzetközi hírnevének (több mint 30 külföldi koncert közel 20 országban, Svédországtól Szicíliáig, Franciaországtól Bulgáriáig) megteremtésében, méltó utódra lelt Galli János a személyében. Visszavonulásának évében a következőket nyilatkozta e sorok írójának a Reggeli Galli János Általános Iskola, Csongrád
Galli János Általános Iskola
Délvilág című Csongrád megyei napilapban Galli János az Ének-Zenei Általános Iskolával kapcsolatban: „Ez a város kicsi volt ahhoz, hogy külön legyen a két iskola, össze kellett fogni a szellemi erőket. Utána mások is követték a példánkat, de nem mindenhol maradt egyben a két iskola. Az volt a célunk, hogy a zenei nevelés ne járjon külön utakon, hanem épüljön be az iskolarendszerbe. Mindig is ez volt nekem a vesszőparipám.
Galli János, Csongrád díszpolgára, sokak Jancsi bácsija ma már csak az égi zenekarát vezényelheti, de biztosan örömtől csillogó szemekkel hallgatta zenei magasságában szombat délután a Csongrádi Fúvószenekar jubileumi, háromórás koncertjét a Kossuth téri moziban, ahol zsebkendőjével a szemét törölgető özvegyét virágcsokorral lepte meg Kováts Attila karnagy és az ünnepi beszédet Galli Jánosné, Csongrád
Kováts Attila karnagy és az özvegy
mondott, a magyar zenekultúra ápolásában kiemelkedő szerepet játszó, a város hírnevét öregbítő Csongrádi Fúvószenekarra érthetően büszke Bedő Tamás polgármester. Az első műsorszám természetesen Galli János egyik műve, a Régi szép emlékek című, a Bajai Tanítóképző Főiskola megalapításának 200. évfordulójára írt induló volt, amelyet egyik legismertebb szerzeménye, a Csongrádi dallamok követett. Hogy azután sorban felcsendüljenek a népdalfeldolgozásai, átiratai, közreműködött a Csongrád és Térsége Általános Iskola Galli János Általános Iskolája és Alapfokú Művészeti Iskolája énekkara. A Tisza-parti kisváros iskolájának névadója a legnagyobb és kevésbé ismert zeneszerzők műveit is feldolgozta, hangszerelte a Csongrádi Fúvószenekar számára. Gyönyörű fúvószenekari hangzást eredményező munkásságát értékelve joggal jegyezte meg a Kováts Attila karnagynak országos szakmai kitüntetést átnyújtó, a koncerten szintén vezényelt dr. Csikota József egyetemi adjunkus (Szeged), a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke, hogy ma már szinte az egész világon Galli János fúvószenéje szól. (Szentesen Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző is a tanítványa volt.) Az ünnepi hangversenyen Busa Gabriella csongrádi származású operaénekes (Miskolci Nemzeti Színház) is fellépett, a Művelődési Központ és Városi Galériában kiállítás nyílt a Csongrádi Fúvószenekar tevékenységének 50 évéről.
Csongrádi Fúvószenekar, Csongrád
Az 50 éves Csongrádi Fúvószenekar jubileumi koncertje