Elmondta: kevesen tudják, hogy az első világháborúban kétszer annyi magyar katona halt meg, mint a másodikban.

1914-1918 között mintegy 662 ezer katona vesztette életét a harcokban, körülbelül ugyanennyien estek hadifogságba, és szintén ugyanennyien váltak hadirokkanttá, tehát összesen 1,8 millió emberről van szó. Ehhez képest a második világháborúnak hozzávetőlegesen 300 ezer magyar hősi halottja volt - közölte.

Az államtitkár úgy fogalmazott, a minimum, amit meg kell tenni az első világháború kitörésének 100. centenáriuma és a második világháború lezárásának 70. évfordulója alkalmából, hogy teljes listát készítenek a halottakról - írja a hirado.hu.

Rétvári Bence azt mondta, a második világháborúban elesettek felkutatásával jobban állnak, személyenként már 10-11 adat - például hol született, hol szolgált, hol halt meg az adott katona - áll rendelkezésre.

Az első világháborúban elesettek közül mintegy 300 ezer emberről tudnak, de a világháború befejezésének 100. évfordulójára teljessé szeretnék tenni a listát.

Az Emmi államtitkára arról a törvényjavaslatról is beszélt a műsorban, amely szerint anyagi támogatást kapnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje, édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében halt hősi halált.

Elmondta, hogy az érintett özvegyektől és árváktól 1949-ben kollektív megbélyegzéssel vették el a juttatásokat, ami egyetlen civilizált országban sem elfogadható.

Az új kommunista hatalom politikailag állt szemben a régivel, de a hadseregben való részvétel nem politikai állásfoglalás, hanem hazaszeretet és kötelesség - fűzte hozzá Rétvári Bence.