A kilencvenes évek Budapestjén járunk. Még az Aranykéz utcai robbantgatás előtt, de azért már javában zajlik a területfelosztás. (Pintér Sándor Kuncze Gábor a belügyér tárca feje – noha ez jelen esetünkben indifferens.)

A szervek körözést adtak ki

egy nyolcadik kerületi híresen hírhedt alak Herceg (Bartus Gyula) ellen, aki évek óta bujkál egy hermetikusan lezárt lakásban. Nemcsak az elfogatóparancs, hanem az ábrázata sem teszi komfortossá a mindennapi, utcai kommunikációra. (Egy balatoni eksönnél forró vasalóval egy idős asszony átrajzolta az arcát.)

A szörny és a szűz: Csomós Lajos (b), Kovács Ágnes és Pozsgai Zsolt, csomós lajos, A szűz és a szörny, kovács ágnes, pozsgai zsolt, Békéscsaba, 20150916
Csomós Lajos (b), Kovács Ágnes és Pozsgai Zsolt (képek egy próbáról)

Az elefántcsottornyába zárkózott, torz Herceg mellett csak Köcsög (Csomós Lajos), az öreg haver tart ki, de ő is inkább csak a svájci bankszámlán meghúzódó zsozsó reményében... Eddig tart az alapverze, amely megtörtént eseményeken alapul,

akár egy amerikai mozi.

Majdan Pozsgai Zsolt továbbgurította a sztorit.

A színmű egy kopott tenorszaxis jazzes futamával (hangbejátszás – by: Belicza Károly) kezdődik, akár egy amerikai mozi.

A szörny és a szűz: Szőke Pál, A szűz és a szörny, szőke pál, Békéscsaba, 20150916
Szőke Pál anekdotázik (képek)

Majd a látómezőbe kerül Samu bácsi (Szőke Pál), a félnótás, öreg házmester; Karcsi néni (Kovács Edit), a cserfes takarítónő és Kriszta (Kovács Ágnes,) a mesebeli, szép erdélyi lány, aki a nagy remények függvényében érkezik Budapestre.

Azt követően a Herceg kiadja

az egyik, hónapossá vált szobáját Krisztának, aki csöppet sem foglalkozik a férfi külsejével, zakatol a vitálkapacitása, ergo habzsolja az életet.

A szűz és a szörny: Kovács Edit, kovács edit, A szűz és a szörny, Békéscsaba, 20150916
Kovács Edit akcióban

Természetesen kikerülhetetlen,

hogy ne lépjen egymással kapcsolatba a szörny és a kislány, ez a mese azonban egy kicsit másképp alakul, mint egy amerikai mozi.

Tovább is lenne, de nem mondom még.
Tessék megnézni az előadást! – amelyet a magyar dráma napján, szeptember 21-én mutat be színház.

***
Továbbá Pozsgai Zsolttal beszélgettem.

A mindig is érdekelt, hogy egy ízig-vérig az irodalomban járatos arc honnan ismeri az alvilág motívumait? kérdésemre elmondta, nyitott szemmel jár: tévét néz, újságot olvas, rádiót hallgat – alapvetően analizál, és mint a szivacs, szívja magába az élményeket, hisz tulajdonképpen ez az író dolga.

(elég egy újságosstandnál a szalagcímeket elolvasni, és máris tudjuk, hogy hol tart az ország)

A szűz és a szörny: Kovács Ágnes, A szűz és a szörny, kovács ágnes, Békéscsaba, 20150916
Kovács Ágnes bájol

A wikin olvastam, hogy a színház előtt Zsolt számos szakmába (mentőápoló, művelődési ház igazgató, műtőssegéd, gépkocsivezető) betekintetett, még a báréneklésbe is. És, hogy miért nem láthatjuk többek között a Nóta TV-n szerepelni? felvetésemre azt felelte, hogy az énekléssel nagyon rövid ideig foglalatoskodott.

(baritonja van, olykor egy jó hangulatú esten megesik, hogy meglebegteti a hangszálait – azt mondja, jók a visszajelzések)

A rendező korábban

a Vörös és feketében az erős alaptörténeten kívül, mondhatni a megalomán díszletre hagyatkozott, ehhez képest A szörny és a szűz, kissé sarkosan fogalmazva, egy minimál munka, azaz kamaradarab. És ezzel a teóriámmal sem találtam telibe, mivel most a kis térben csinálnak nagy színházat.

Pozsgai Zsolt: A szűz és a szörny tragikomédia

Herceg: Bartus Gyula Jászai-díjas
Kriszta: Kovács Ágnes szh.
Samu bácsi: Szőke Pál
Köcsög: Csomós Lajos
Karcsi néni: Kovács Edit

Súgó: Veselényi Orsolya
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Jelmez: Petrovszki Árpád
Díszlet: Egyed Zoltán

Rendezőasszisztens: Müller Zsófia
Rendező: Pozsgai Zsolt