A fizetés-összehasonlító portál jelenleg 85 000 munkavállaló jövedelmi adatait tartalmazza. A felmérésben való részvétel önkéntes és anonim.

A több tényezőre kiterjedő kutatás eredményeiből megtudhatjuk: a munkavállalók jövedelme továbbra is Budapesten a legmagasabb: a csak alapfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan havi bruttó 141 ezer forintot, az érettségizettek 174 ezret, a főiskolai diplomával rendelkezők 299 ezret, míg az egyetemet végzettek 363 ezret keresnek. Ugyanezek az adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: 95 ezer, 132 ezer, 185 ezer és 257 ezer forint.

A takarítók 80 ezrétől a vezérigazgatók milliójáig

A számsorokból az derül ki, hogy a legrosszabbul fizetett munkavállalók a takarítók (havi bruttó 80 ezer forint), a segédmunkások (84 ezer forint), a benzinkutasok (84 ezer forint) illetve a személy- és vagyonőrök (103-124 ezer forint). A legjobban a különböző vállalatok account menedzserei (300-500 ezer forint), részlegvezetői (250-670 ezer forint) és vezérigazgatói (1 millió forint) keresnek.

Dolgozzon bankban - megéri

A bankszektorban dolgozók továbbra is a kiemelt bérezésűek közé tartoznak: országos átlagban végzettségtől függően hitelügyintézőként havi 165-255 ezer, pénzügyi tanácsadóként 168-277 ezer, részlegvezetőként 33 -665 ezer, míg fiókigazgatóként 336-634 ezer forint közötti bruttó fizetésért dolgoznak.

Az állami- és önkormányzati igazgatásban is jól lehet keresni: főelőadóként 143-279 ezer forint, osztályvezetőként 240-415 ezer forint, míg főosztályvezetőként 505-567 ezer forint bruttó jövedelemmel számolhatunk.

Az oktatásban dolgozók nem dőzsölhetnek, de a varrónők sem

A bevallott jövedelmek alapján az egészségügyi szektorban dolgozók krónikusan alulfizetettek: egy betegszállító havi bruttó 111-123 ezer, egy ápoló 123-157 ezer, míg egy főnővér 178-194 ezer forinttal kénytelen beérni.
Az orvosok havi átlagkeresete bruttó 214 ezer forint, de nagy a szórás.

Az oktatásban dolgozók sem dőzsölhetnek: az óvodapedagógusok 159 ezer, a nevelők 111-175 ezer, a tanárok 93-178 ezer bruttóval „gazdagodnak" havonta.

A könnyűipar is hagyományosan rosszul fizetett terület: varrónőként 92 ezer, cipészként 94 ezer forint (adózás előtti) jövedelemre tehetünk szert.

Igazgató - bizonyíték, nem ígéret

Ha igazán gazdagok szeretnénk lenni, és nem bízunk a lottóban, a felmérés szerint erre valamilyen vezetői pozícióban van leginkább esélyünk: értékesítési igazgatóként 339-653 ezer, pénzügyi igazgatóként 548 - 735 ezer, ügyvezető igazgatóként 287-780 ezer, míg vezérigazgatóként 950 ezer-1 220 000 forint havi bruttó fizetésre számíthatunk.

A műszaki és informatikai szektor is jól fizet: egy villamosmérnök havi bruttó jövedelme 290-375 ezer, egy építészmérnöké 240 - 268 ezer forint, egy rendszergazdáé 212-338 ezer, egy programozóé pedig 278-381 ezer forint körül mozog.

A pénzügyi területen dolgozók közül átlagos jövedelemmel rendelkeznek a könyvelők (159-241 ezer forint), átlag fölöttivel a közgazdászok (275-307 ezer forint), a pénzügyi ellenőrök (222-372 ezer forint), vagy a főkönyvelők (293-464 ezer forint).

A kereskedelemben is megoszlanak a bérek, nem mindegy, hogy az ember árufeltöltő (108 ezer forint), eladó (102-141 ezer forint), részlegvezető (165-221 ezer forint) vagy értékesítési menedzser (225-453 ezer forint).

Számít a diploma

A jövedelmek az adott szakterületen eltöltött évek számával is folyamatosan emelkednek. Az érettségizettek országos átlagfizetése kevesebb, mint 1, szakmában eltöltött év esetén 132 ezer forint, 1-2 év után már 146 ezer forint, 3-5 évvel a hátuk mögött 153 ezer forint, míg 6-10 év szakmai tapasztalat esetén 161 ezer forint. A több, mint 10 éves gyakorlattal rendelkezők átlagosan 166 ezer forint-ot keresnek.

Ugyanezek a számok a főiskolát végzettek között rendre 209 ezer, 240 ezer, 275 ezer, 287 ezer, illetve 237 ezer forint.

Egyetemi diplomával természetesen még magasabb jövedelemre lehet szert tenni, a vonatkozó átlagfizetés itt 1 év alatti szakmai tapasztalat esetén 249 ezer, 1-2 év között 297 ezer, 3-5 év között 369 ezer, 6-10 év között 382 ezer, 10 év fölött pedig 325 ezer forint.

A képzettebb nők kevesebbet keresnek a képzettebb férfiaknál

Jelentős eltérés tapasztalható az egyes nemek jövedelme között is: átlagosan 12-46 százalékkal keresnek többet a férfiak. A hölgyek hátránya a végzettség szintjének emelkedésével egyre nő: az érettségizettek körében 27 százalék, a főiskolát végzettek között 35 százalék, az egyetemi diplomával rendelkezők között pedig már 41 százalék.

A közkeletű és széles körben interpretált vélekedéssel ellentétben ez azonban nem azt jelenti, hogy ugyanazért a munkáért kap ennyivel többet egy férfi, sokkal inkább azt, hogy a férfiak hasonló végzettséggel jobban fizető állásokban helyezkednek el hölgy társaiknál.

A kutatás kiterjed a fizetésen felüli (cafeteria) juttatásokra is. Ebből kiderül például, hányan kapnak munkáltatójuktól notebookot saját használatra (érettségizettek 5 százaléka, főiskolai végzettségűek 15 százaléka, egyetemi diplomával rendelkezők 22 százaléka), mobiltelefont magáncélra (rendre: 10, 23, 28 százalék), vagy épp szabadon használható céges autót (3, 9, 13 százalék).

A munkába járás költségeit a dolgozók 26-28%-ának téríti meg munkáltatója, ingyenes italt pedig 17-19 százalékuk kap.