A rendelet kimondta, hogy a Budapesten élő, sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak a egy kb. 0,3 km²-es területre kell összeköltözniük. Az átköltözések végső határideje december 7. volt. Az ott élő nem zsidó személyeknek lakásukat (cserelakás ellenében) el kellett hagyniuk. A kijelölt körzetben összesen 162 csillagos ház volt.

Budapesti gettó, gettó, budapest, zsidó, holokauszt

A gettót magas deszkapalánkkal vették körül és december 10-én lezárták. Területét csak különleges esetekben (például kórházi kezelés, temetés miatt), illetve csak a kijelölt személyek hagyhatták el. Négy központi kapuját fegyveresek őrizték. A beköltözők a központi fekvésű Klauzál térre érkeztek, ahol ékszereiket, értéktárgyaikat elkobozták.

Eredetileg kb. 63 000 zsidó lakos, zömmel idősek és 16 éven aluliak elhelyezésével számoltak, így átlagosan 14 személy jutott egy szobára. December első napjaiban a gettóban „csak” kb. 33 000 zsidó tartózkodott, de a beköltöztetés folytatódott, és többnyire ide hozták be a nyilas razziákon fennakadt személyeket is. Szökött munkaszolgálatosok is gyakran itt találtak menedéket. A hónap második felében a védett gyermekotthonokból – a Vöröskereszt tiltakozása ellenére – fokozatosan több ezer gyermeket szállítottak át a gettóba. Január 5-én és 6-án az egyre romló életkörülmények miatt Raoul Wallenberg kérésére a „nemzetközi gettó” menlevéllel rendelkező zsidó lakosai közül kb. tízezer fő költözött át a „nagy” gettóba, melynek lélekszáma januárban már megközelítette a 70 000 főt.

Budapesti gettó, budapest, zsidó, holokauszt, gettó

A lakóhelyiségek rendkívül zsúfoltak, a tisztálkodási feltételek minimálisak voltak. A vízhálózat akadozva vagy egyáltalán nem működött. Vizet a szomszédos házakból vagy a megnyitott természetes kutakból kellett hordani. Fürdésre szinte egyáltalán nem volt lehetőség.

Mindennél nagyobb gondot jelentett az élelmiszerhiány. December elején hivatalosan megállapítottak egy nagyon szűkös élelmiszer-fejadagot, kenyérből pl. személyenként naponta 150 g jutott. A kenyeret kezdetben a gettón kívülről szállították, később a Nemzetközi Vöröskereszt által biztosított lisztből a gettó kisebb pékségeiben sütötték. Az élelmiszerellátás akadozott, a szállítmányokat megcsapolták, ezért december 8-ától a beszerzést és az elosztást külön bizottság ellenőrizte. A napok múlásával és a lélekszám növekedésével azonban az élelmezést egyre nehezebben tudták biztosítani. Három nagy és több kisebb közkonyha működött, amikor és ameddig megkapták a hozzávalót és a tüzelőt. December 27-ére Budapest körül bezárult a szovjet ostromgyűrű, és ettől kezdve a város, különösen a gettó élelmiszerhelyzete kritikussá vált.

Ahogy közeledett a front, a sűrűsödő ágyútűz ezt a városrészt sem kímélte, több épület is találatot kapott. A gettólakók egyre hosszabb időre a levegőtlen, összezsúfolt óvóhelyekre kényszerültek. Az idősek és betegek ápolását erősen behatárolta a gyógyszerhiány. A gettón kívüli két komolyabb zsidó szükségkórházat külön engedéllyel a gettólakók is igénybe vehették, de az ottani elhelyezés és az ellátás színvonala annyira leromlott, hogy többen az öngyilkosságba menekültek. A gettó halottait decemberben még a „kinti” izraelita temetőkbe szállították, később azonban az utcai harcok miatt már erre sem volt lehetőség. A hosszas nélkülözés és főként az éhezés egyre több áldozatot követelt. A holttesteket elkülönített helyeken, a Kazinczy utca 40. szám alatti rituális fürdőben, a Klauzál téren és a Dohány utcai zsinagóga udvarán is, halomba rakva tárolták. Járvány kitörését csak a hideg akadályozta meg.

Dohány utcai zsinagóga, budapest, holokauszt, gettó, emlékezés fája, dohány utcai zsinagóga
Az emlékezés fája a Dohány utcai zsinagóga kertjében, napjainkban.
Minden levelén egy-egy áldozat neve áll.

71 évvel ezelőtt, 1945. január 17–18-án a szovjet csapatok elérték Pest központi részeit. A harcok Budán tovább folytatódtak, de a pesti gettó felszabadult, fegyveres őrsége eltűnt. A terület köré vont palánkot szinte azonnal tűzifának használták fel. Az ostromot 68 000-en élték túl; a gettó felszabadulása után kb. 3000 temetetlen holttestet találtak, ezek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban földelték el.

forrás: wikipédia