A szarvasi származású Csasztvan András, mint a környéki néptánc bioszinonimája és nagy szerelmetese, némileg egy kis vargabetűt szúrt be az életébe, amikor a gödöllői agráregyetem gépészmérnöki karára jelentkezett a hetvenes évek közepén. A harmadik félévet követően be is fejezte műszaki pályafutását, ellenben szimultán az egyetemi tánckar egyik oszloposa volt, illetve heti rendszerességgel bejárt a fővárosi Corvin téri Magyar Művelődési Intézetbe, ahol idővel megszerezte a táncoktatói képesítését – gondolva a jövőre, ha netán gépészkari pályaelhagyó lesz. Így történt. (Elmondása szerint a korábbi élményei pozitív irányba: a közművelődés és a néptánc vonal felé taszigálták.)

Juhász Attila (b), Kovacsik Linda és Csasztvan András, cervinus teátrum, szarvasi tessedik táncegyüttes, csasztvan andrás, juhász attila, kovacsik linda, Szarvas, 20160203
A 2011-es Békés Megyei Príma-díjátaón -
a rendezői jobbon Csasztvan András
Először feleségével,

Vass Edittel úgy tervezték, hogy Gödöllőn maradnak (néptáncoktatás és pedagógia vonalon). Azonban Edit 1983-as Ki Mit Tud? TV elődöntős szereplése (népdal kategória) felülírta az elképeléseket: a szarvasi szlovák általános iskola igazgatója hazavárta a pedagógust, az énekesnőt, illetve egy másik terület az élete párját is.

Ekkor András egy rövid ideig a TSZ-nél tevékenykedett; majd az akkori mezgé főiskola közművelődési titkára lett – ahova mintegy vérfrissítő generátorként pumpálta a gödöllői, mogyoródi táncházak feelingjét is.

A nyolcvanas esztendők elején

a főiskolai fenntartású Tessedik Táncegyüttesnél az utánpótlás nevelésben kapott feladatot. És az 1984-85-ös tanévben, az országban először a szülővárosában vezették be a testnevelés óra keretén belül a néptáncot. Nyilván tovább is lenne, és mondhatnám még...

Andrással eddig egyoldalú volt a kommunikációnk: amikor például egy díjat vett át, én mindig a színpad széléről fényképeztem. A mostani interjúnk fő iránycsapása a színház lett volna, a háttérből azonban mindig előléptek a táncos lábúak. (Diktafonom szerint 3:33-nál letegeződtünk; ez így is maradt.)

A napokban beszélgettem a 3 esztendős Csabagyöngye kapcsán Szente Béla igazgatóval. Többek között elmondta, hogy jó néhány kisközösségük országos vonatkozásban kiemelkedően produkál, ellenben a szarvasi Csasztvan Bandi néptáncát nem tudja überelni. Szerinted mire gondolt?
Nem tudom. Sajnálom azokat a klasszikus értelemben vett népművelőket, akiknek nem volt saját művészeti területük, mert az nagyon fontos. Ugye Béla a színjátszóvonalat csinálta meg világra szólóan. Én a táncban találtam meg ezt fajta a közösséget, és ezen keresztül azt a fajta életvitelt, ami nekem mindig a szakmai háttérmentsvárat jelenti.

Csasztvan András, cervinus teátrum, csasztvan andrás, Szarvas, 20160203
Szoktál még táncolni?

Amikor 2000-ben a városvezetés megkért, hogy vigyem tovább a művházat, akkor kijöttem a próbateremből, mondván, mi jogon követelek bármit is a gyerektől, ha én is heti kétszer hiányzok.

Az intézmény gyűjtőneve Teátrum. Ez a kifejezés leginkább a színházra fókuszál.
Domináns is a színházi vonal. 2000-ben Tomanek Gáborral és Gergely Lászlóval (a Jókai
Színház akkori művészei) indítottuk el ezt az egészet. Akkor még csak ígéreteket de, komoly támogatást nem kaptunk a minisztériumtól, hogy van-e értelme a tájoló színház jellegű ötletünknek. (A tájoló színház funkciója, hogy egy adott helyen létrehoznak egy produkciót, amelyet nem kőszínházi struktúrában, hanem tájoltatva viszik szerte az országba – például középsulisoknak a tananyaghoz kapcsolják a színházi eseményeket.)

Azt követően 2003-ban feltettem kérdést a szakembereknél: ha Pécsett létezik horvát színház, Lóréven szerb színház, akkor miért ne lehetne Szarvason szlovák színház? Közbevetem, csak azért említem meg ezt a két másik nemzetiségi teátrumot, mert mindkét településen volt néptáncos vitte a dolgokat.

Ezek szerint a néptáncos-maffia kikerülhetetlen.
(nevet) Mindenhova betettük a lábunkat! Tehát a felvetésemnek nagyon megörültek a minisztériumban, és azt mondták, hogy Heuréka!

Beszélsz szlovákul?
Az irodalmi nyelvet nem, a szarvasi nyelvújítási tót nyelvet igen.

Ezt követően, gondolom tágabbra nyílt a tájoló körzőtök: nemcsak magyar, de szlovákiai túrák is követték egymást.
Igen. 2004 tavaszán egy evangélikus passió-játékot (Passiójáték címmel) dolgozott a színpadra Gergely László – szlovákul természetesen.

Szarvasi Vízi Színház, szarvasi vízi színház, Szarvas, 20160203
A Vízi Színház, amikor épp "kong"
Gergely Laci értette a nyelvet?

Nem. A Passiójátékkal viszont nagyon sokat turnéztunk. Majd amikor a Rumcájsz mesét színre vittük szlovákul, a magyar iskolák kopogtattak az ajtónkon, hogy ők is szeretnék látni az előadást. Ezt követően minden darabot két nyelven készítettünk el.

Ilyenkor dupla gázsi üti a színész markát?
Felvidéki magyar színészeket szerepeltetünk, akik anyanyelvi szinten beszélik mindkét nyelvet. Most már tudatosan szervezzük ezt a kettősséget. Például a Temetőkönyv a lakosság cseréről szól, sok-sok minden érzékeny témát feszegetve.

Biztos nagy sikere volt.
Döbbenetes. A Grimm testvérek Holle anyóját – amely a szlovákoknál Perinbaba néven ismert –, tavaly tavasszal a Nemzeti Színházban adtuk elő, amelyből még kultúrpolitikai esemény is kerekedett: ugyanis Vidnyánszky Attila kezet rázhatott a szlovák nemzeti igazgatójával.

A Teátrum előcsarnokába lépve, egy csomó csabai ismerős arcot láttam a falakon.
A 2011-es Vízi Színházi startot a Jókai Színházzal koprodukciójában kezdtük meg. A következő évben a megye levált a színházról, és akkor lépett a képbe a Magyar Teátrumi Társaság, kvázi a Vidnyánszky-vonal. Most közösen üzemeltetjük az intézményt.

Annak idején sokan temették az ötletet.
A 2008-as pályázatban beleírtuk, hogy a szegedi Dóm tér, a Gyulai Várszínház, valamint a kecskeméti főtér nyári programsor háromszögében létrehozunk egy teljesen más környezetbe illesztett szabadtéri színpadot. Azonfelül a Teátrum Társaság a saját színházaik produkcióinak a nyári kijátszása is többek között nálunk zajlik – természetesen meghatározó a Jókai repertoárja is.

Lapis Erika - Vízi Színház, szarvasi vízi színház, lapis erika, Szarvas, 20160203
Lapis Erika a családjával
Akiknél olykor-olykor feltűnt a szarvasi üdvöskétek is, a gyönyörű Lapis Erika.

Aki táncosom volt.

Segítség!
Különben 17 táncosom vált hivatásossá. Jelenleg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes /Honvéd Táncszínház/ férfi tánckar vezetője is a szarvasi Valach Gábor.

Melyik munkátok szólt tavaly a leghangosabban?
A színházunk 15 éves, illetve a szlovák színház 10 éves jubileuma kapcsán egyértelműen a Nemzeti Színházban előadott Holle anyó volt. A nyári évad Vizi színházi programjában újra játszott Csodaszarvas, valamint az ősszel bemutatott Lili bárónő.

Ajánlj egy 2016-os prömiert!
A Valahol Európában, sok-sok tehetséges szarvasi fiatallal.

Tényleg, hogy mondják szlovákul a Valahol Európában mozi kulcsmondatát, a „Könyörgöm, akasszuk fel!"-t?
Proszim váz... (itt egy kicsit gondolkodok) Akasszuk fel? – ezt hála istennek, a nagyszüleim sose mondták, ezért nem tudom. Továbbá tervben van az is, hogy a 2017-es évadban Luther életéről megvalósítunk egy monumentális, a Vízi Színpadra szerkesztett darabot. Ebben a témában máskülönben már kalandoztunk, amikor is bemutattuk Tessedik életét.

Ráadásul Szarvas Széchényijét, azaz Tessedik Sámuelt maga Rubold Dönci játszotta el.
Pontosan. A Tessedikben szintén ott voltak a táncosaink; mondhatni a szarvasi viszonylatban társadalmasítottuk a táncot.