A Makói Árok évtizedeken át csak olajipari szakemberek szűk csoportjának jelentett valamit. Ez megváltozott áprilisban, amikor az amerikai Exxon Mobil, a világ legnagyobb olajtársasága részesedést vásárolt a vállalkozásból. Magyarországon már előtte is újságfőcímek hirdették, hogy nem csak Magyarország lehet önellátó földgázból a makói vagyonnak köszönhetően, hanem összes kelet-európai szomszédját is elláthatja, emlékeztetett az újság.

Ez azonban nem várható egyhamar, mert a "makói diót"nehéz feltörni. A gáz kemény kőzetben van, amelyből a gáz nem szabadul ki egykönnyen. Korábban az ilyen, úgynevezett nem hagyományos olaj- és gázlelőhelyeket a nagy olajcégek túl nehéznek és költségesnek minősítették.

A növekvő energiaárak és a technológia fejlődése miatt ez a felfogás változóban van, és a befektetett dollármilliárdok végül is segíthetnek a világkereslet nyomásának enyhítésében, írta a lap.

A nagy olajtársaságok egészen a közelmúltig jobbára csak az Egyesült Államokban termeltek ki "szoros földgázt", mint amilyen a makói is, főleg a Sziklás-hegységben és Texas keleti részén. Az Exxon a coloradói Piceance-medencében, a brit BP a wyomingi Jonah mezőn, a kanadai EnCana Corp. a Texas és Louisiana határvidékén fejleszt ilyen lelőhelyeket. Segít egy új kőzetaprító technológia, amely kimozdítja a gázmolekulákat fogságukból.

Az Egyesült Államokon kívül is lehet "szoros földgáz" termelni

Most már a nagy cégek az Egyesült Államokon kívül is bevetik ezt a módszert. A BP "szoros földgázt" kutat Ománban, a szintén brit JKX Oil & Gas Plc Ukrajnában, az EnCana Franciaország délnyugati részén. Az Exxon hamarosan felhasználja Makón a Piceance-medencében szerzett tapasztalatait, írta a lap.

A makói földgázvagyont a világ egyik legnagyobb nem hagyományos lelőhelyeként emlegetik. A koncessziós kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. úgy becsüli, hogy a koncessziós területe körülbelül 1,2 billió köbméter földgázt tartalmaz. Ez háromszor annyi, mint Nagy-Britannia bizonyított földgázkészlete, írta az újság.

Magyar geológusok már az 1970-es években igyekeztek felmérni a lehetőséget, de a műszaki nehézségek miatt még nem lehetett kitermelésre gondolni. Az 1980-as évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével. Ez fölkeltette a nyugati érdeklődését. A Világbank finanszírozta felmérés adataira felfigyelt egy amerikai geológus, John Gostavson, és többszöri látogatás után, 1998-ban, kutatási engedélyt szerzett a Makói Árok egy részére. Mint mondta, nem utolsó sorban a wyomingi lapályokra emlékeztető táj nyerte el a tetszését.

Gustavson feldolgozta és összesítette a korábbi magyar és nemzetközi kutatási eredményeket, és 2002-től házalni kezdett velük a nagy olajtársaságoknál. Senki sem kapta be a horgot, kivéve egy kis amerikai cég, az Ultra Petroleum vezetője, Marc A. Bruner. Az Ultra Petroleum már korábban az első között volt a wyomingi lelőhely kutatásában. Bruner megalapította a Falcon Oil & Gast, és megvásárolta Gustavson koncesszióját.

A makói gámező a legnagyobb európai lelőhely 1959 óta

2005. decembertől a Falcon három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, és három másik fúrást is végzett a terület közepén. 2007. májusban a Falcon megkapta a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól mintegy 100 ezer hektárra, ez az egyik legnagyobb koncesszió, amelyet valaha is adtak Európában, idézte fel a múltat a lap.

Széleskörű a vélemény, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai, groningeni gázmező 1959-es fölfedezése óta. Ám a nehézsége is óriási: a makói gáz nagyrésze több mint 6000 méter mélyen van, és minél lejjebb, annál forróbb, elérheti akár a 200 Celsius fokot is. Ugyanis Makó alatt a földkéreg szokatlanul vékony, olvadt kőzet van nem sokkal a felszín alatt. - Ott még fő a kő, vagyis, ha egy kicsit mélyebbre fúrunk, láva tör föl, és elborít - idézte a lap John Gustavsont.

A hő és a nyomás miatt növekednek a fúrási költségek. A Falcon egyik kútjának lefúrása 50 millió dollárba került, ami kész vagyon ilyen kis cég számára. Nem sikerült kiszámolni a gázfelhozatal ütemét sem, vagyis nem tudták megállapítani a termelés gazdaságosságát. Továbbá a Falconnak kezdett fogyni a pénze. Ezért partner után néztek. Idén áprilisban sikerült bevonni az Exxon Mobilt, 300 millió dolláros termelési-fejlesztési megállapodást kötve vele. Néhány nappal később az Exxon Mobil másik ügyletet is bejelentett, a magyar Mol Nyrt.-vel, arra, hogy közös kutatást kezdenek a Mol makói szerződéses területén, emlékeztetett az újság. A Mol az Exxon Mobil partnereként részt vesz a Falcon Makói árokban folyó kutatásaiban is.

Makó ugyan nehezebbnek ígérkezik néhány más "szoros" gázlelőhelynél a világban, de van egy nagy előnye. A világon még föllelhető nagy gázmezők, például Nigéria tengerpartja előtt, távol vannak a fő piacoktól. Makó viszont az európai gázvezeték-hálózat közepén van. - A piac készen áll, a térségben az értékesítés nem lesz probléma - idézte a The Wall Street Journal Europe a Mol kutatási-termelési divízió vezérigazgató-helyettesét, Áldott Zoltánt.

A washingtoni Jamestown Alapítvány elemzése szerint a makói földgáz iparszerű kitermelése 2011-től várható, 2012-től kezdődően évente 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. Összehasonlításul: az európai gázfogyasztás negyedét fedező orosz Gazprom tavaly 548,5 milliárd köbméter földgázt termelt. Magyarország éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter.