A Kínában 2008-ban talált lelet az elevenszülés első bizonyítéka egy olyan állatcsoport esetében, amelyről eddig azt hitték, kizárólag tojással szaporodik - közölte Jonathan Aitchison, a Queenslandi Egyetem kutatója.

"Az elevenszülés jól ismert az emlősöknél, amikor az anya méhlepénye táplálja a fejlődő embriót. A gyíkok és kígyók esetében is nagyon gyakori, hogy az utódok az anya hasán belül kelnek ki a tojásból és tojáshéj nélkül jönnek világra. Eddig úgy véltük, hogy a szárazföldi gerincesek harmadik osztálya, a krokodilok és madarak (a hüllők Archosauromorpha alosztályának tagjai) csak tojásokat raknak" - közölte Aitchison.

A tojásrakás egy primitívebb szint, a fejletlenebb hüllők és őseik, a kétéltűek és halak jellemzője.

A vizsgált Dinocephalosaurus-fosszília egy szokatlan, hosszú nyakú tengeri élőlény maradványa, amely Dél-Kína sekély tengereiben élt a középső triász földtörténeti korban. A halevő állat hosszú nyakát ide oda tekergetve csapott le zsákmányaira -olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Jun Liu, a kínai Hofej Műszaki Egyetem kutatója szerint a tudósok nagyon izgatottak lettek, amikor először látták meg az embriót. "Nem voltunk biztosak abban, hogy az embrió az anya utolsó vacsorája vagy meg nem született utódja volt-e. A további kutatások során valami szokatlant fedeztünk fel" - emelte ki.

Az embrió az anya bordakosarában helyezkedett el, fejjel felfelé. A lenyelt állatok általában fejjel lefelé helyezkednek el, mert a ragadozó úgy nyeli le őket, hogy könnyebben lejussanak a torkán. Ráadásul az anyán belül lévő apró állat ugyanaz a faj.

További elemzések megerősítették, hogy ez az elevenszülés első példája egy olyan nagy osztályban, amelybe többek között madarak, krokodilok, dinoszauruszok és repülő sárkánygyíkok is beletartoznak.

Az Archosauromorpha alosztály jura korszak előtti szaporodására vonatkozó információk a felfedezés előtt nem álltak a kutatók rendelkezésére a csoport 260 millió éves története ellenére.

Chris Organ, a Montanai Állami Egyetem szakértője szerint az evolúciós elemzés alapján megállapították, hogy az elevenszülésnek ez a példája is a genetikai ivarmeghatározással köthető össze.

"Néhány ma élő hüllő, mint például a krokodil a fészek hőmérséklete alapján dönt utódai neméről. Megállapítottuk, hogy a Dinocephalosaurusok, a krokodilok távoli ősei utódaik nemét genetikai úton határozták meg, mint az emlősök és a madarak".

"A kínai lelet átírja a reprodukciós rendszerek fejlődéséről kialakított elméleteinket. Az elevenszülés és a genetikai ivarmeghatározás úgy tűnik, szükséges volt az olyan állatok számára, mint a Dinocephalosaurus ahhoz, hogy vízi életet éljenek" - mondta Mike Benton, a Bristoli Egyetem professzora.

Evezőszerű végtagjaikkal és nagyon hosszú nyakukkal nem tudtak volna fészket építeni a szárazföldön, mint ahogyan például a mai teknősök eszik. A vízben azonban a hüllőtojásokat nem lehet kikölteni, ráadásul az anyaállat tágulásra képes medencéje is az elevenszülést bizonyítja - fejtette ki a szakértő.

A kutatás kínai, amerikai, brit és ausztrál paleontológusok széleskörű együttműködésének eredménye.

Forrás: hvg.hu