Pénteken a Momentum Mozgalom leadja a Fővárosi Választási Bizottságnak a 266 ezer összegyűjtött aláírást. Fekete-Győr András, a mozgalom egyik vezetője elmondta, elvárják Orbán Viktortól és Tarlós Istvántól, hogy ne futamodjanak meg az olimpiai pályázat visszavonásával, hanem tartsák meg erről az ügyről a népszavazást. Hiszen ha enélkül vonják vissza, akkor azzal azokat árulják el, akik támogatják az olimpia ügyét. Fekete-Győr azt is elmondta, hogy az alatt a 45 nap alatt, amíg a választási bizottság vizsgálja az aláírások érvényességét, ők felkeresik az összes megyeszékhelyt, mert fontos helyi problémákkal szeretnének foglalkozni.

A hvg.hu összegyűjtötte, hogy milyen lépések következhetnek most.

Egyrészt hiába a szükségesnél lényegesen több aláírás, azok egy része érvénytelen lehet. A tapasztalatok szerint nem is kevés: az aláírások 20-25 százaléka fennakad a rostán, ez esetben akár 50-60 ezer darabot is kiszórhatnak, de ennél persze több is lehet a valós szám. Az országos népszavazásoknál ráadásul szigorúbbak a feltételek: ha valaki budapesti lakcímmel nem rendelkezik, az hiába is írt alá.

Nolimpia, nolimpia

További hibafaktor lehet, ha valaki többször írta alá az íveket: nem az aláírásokat számolják, hanem a támogató budapesti polgárokat. A többszöri aláíráshoz nem kell rosszindulatot feltételezni: valószínűleg többen lelkesedésből tettek így. És nyilván voltak olyanok, akik rosszakarói voltak a kezdeményezésnek, ezért írtak több helyen is rossz adatokkal alá.

Átlátható lesz, mely aláírásokat szórtak ki

Az érvényesség ellenőrzésére, illetve az összegyűjtött aláírások leszámolására 45 napja van a Fővárosi Választási Bizottságnak (FVB). A Magyar Nemzet információi szerint ezt a törvényben meghatározott határidőnél előbb, március 10-ig el fogják végezni.

Készül egy belső anyag az FVB-nél arról, hogy melyik aláírás számít érvényesnek, és melyik nem. Korábban nem létezett hasonló sorvezető budapesti népszavazásra nézve, de országosra természetesen igen. Az anyagot elvileg közzéteszi majd az FVB, ez alapján támadhatják meg bíróságon az ellenőrzés eredményét.

A számolás és az ellenőrzés alatt jelen lehetnek a momentumosok is. Úgy tudjuk, hogy ezzel a lehetőséggel élni fognak, annak ellenére, hogy nem számítanak komoly problémákra.

Támad a CÖF, a küszöböt akarják megemelni

Tegyük fel, hogy tartja magát ígéretéhez az FVB, és március 10-én kiderül, összejött-e elég aláírás a népszavazás kiírásához. Ha igen, még akkor sem dőlt el, hogy ki is írják a népszavazást.

Olimpia Budapesten

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) ugyanis korábban már jelezte, hogy szerintük a tartózkodási hellyel rendelkezők miatt szabálytalan az FVB által meghatározott limit. Ifj. Lomnici Zoltán, a szervezet szóvivője emiatt kilátásba helyezte, hogy a leadást követően fellebbezni fognak, hogy ne csak 138 ezer érvényes aláírást várjon el a bizottság. Szerintük a tartózkodási engedéllyel rendelkezőkkel együtt kellett volna meghatározni a limitet, így viszont 150 ezerre nőne az elvárás.

A Momentum jogászai szerint továbbra is az Fővárosi Választási Iroda korábbi határozata az irányadó, miszerint 138 ezer érvényes aláírás kell a népszavazás kiírásához, más esetben súlyosan sérülne a jogbiztonság. Természetesen ha a Momentumnak több mint 150 ezer aláírása lesz, akkor hiába fordul jogorvoslatért a CÖF. Nemcsak a CÖF-nek, hanem a Momentumnak is lehetősége van fellebbezésre, ha nem fogadja el (pl. mert kevésnek gondolják a közölt számot) az FVB által közölt aláírásmennyiséget.

A lényeg, hogy bárki is támadja meg az FVB döntését, a Kúria végleges döntéséig minden esetben plusz 20-28 nap telik el (5 nap van az FVB határozatának megtámadására, a panasz elbírálására pedig további 5 napot vehet igénybe), vagyis ennyivel halasztódna a népszavazás kiírása.

Húznák az időt, mint az olaszok 1-0-nál

A Kúria döntése után a Fővárosi Közgyűlésen a sor, hogy szavazzon a népszavazás kiírásáról: maximum 8 nap telhet el a Kúria határozata és Tarlós István főpolgármester tájékoztatása között. Ezen a ponton megint lehetőség lesz egy kis időhúzásra: Tarlósnak a soron következő képviselő-testületi ülésen be kell jelentenie a népszavazási kezdeményezést, illetve az összegyűlt aláírások számát.

Kérdés, mikorra esik a soron következő közgyűlés, mert csak havonta egyszer tartanak ilyet. Másrészt Tarlós megteheti, hogy nem azon az ülésen, hanem a következőn tartja meg a szavazást, ami újabb 30 napos csúszást jelent. (30 napon belül mindenképpen meg kell tartania ezt a második közgyűlést.)

A képviselő-testületnek elvileg nincs mérlegelési lehetősége, meg kell szavaznia a népszavazás kiírását. A Momentum jogászai szerint nagyon durva és egyértelmű gáncsolási kísérlet lenne, ha nem így tenne a testület. Ha ez mégis megtörténik, akkor bírósághoz kell fordulniuk, ami persze azzal járna, hogy megint 30-35 nappal halasztódna a népszavazás. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a közgyűlés pozitív döntését is meg lehet támadni.

Ha viszont minden rendben megy, és a Fővárosi Képviselőtestület zöld utat ad a népszavazásnak, és senki sem támadja meg a döntést, akkor onnantól számítva 15 napja van az FVB-nek kiírni a referendum pontos dátumát. Itt annyi megkötés van, hogy a népszavazás dátumának kihirdetése és a népszavazás napja között minimum 50, legfeljebb 70 napnak kell eltelnie.

A győztes pályázatot is megfúrhatják

Mindent összevetve a Momentum jogászai úgy kalkulálnak, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint valamikor nyáron kerülhet sor az olimpiaellenes népszavazásra. Álláspontjuk szerint ha a népszavazás a szeptember 15-ei NOB döntés utánra csúszna, és Budapest elnyerné a rendezést, akkor egy népszavazással még a győztes pályázat is visszavonható.

A NOB vélhetően bolond lenne egy olyan országnak adni a 2024-es nyári olimpia rendezésének jogát, ahol a közvélemény egyébként sem támogatja az olimpia ötletét, és ősszel még népszavazást is tartanak a pályázatról. Ez esetben valóban okafogyottá válna a Momentum kezdeményezése, de a végkimenetel szempontjából így is elérnék céljukat, vagyis hogy ne legyen olimpia Budapesten.

A kormány egy országos népszavazással sem tudná elgáncsolni a Momentum népszavazási kezdeményezését, mert csak más kérdésben (pl. a garancia vállalásról szóló törvényről) tarthatnának referendumot. Magáról az olimpiai pályázatról nem, hiszen a pályázó Budapest, és nem Magyarország, érveltek a momentumos jogászok. Ettől még persze tarthat olimpiai témájú népszavazást a kormány, de annak inkább politikai, mintsem jogi következménye lenne a budapesti pályázatra nézve.

Vasárnapi boltzár 2.0?

A legvalószínűbbnek most mégis az tűnik, hogy a vasárnapi boltzárhoz hasonlóan meghátrál a kormány, vagyis maga vonja vissza a budapesti pályázatot. Ez nem lenne annyira meglepő, mert mint korábban megírtuk, a kormánytagok és a vezető fideszesek sem igazán bíznak a budapesti pályázat sikerében. Lázár János is úgy nyilatkozott csütörtöki kormányinfóján, hogy kevés esélyt lát a budapesti olimpia megrendezésére.

Azt nem tudni, hogy született-e már döntés erről. A kormány eddig következetesen azt kommunikálta, hogy megvárják, összejön-e az elégséges számú aláírás. Orbán szegedi látogatása során szűkszavúan annyit mondott az olimpia elleni népszavazásról, hogy tudomásul veszik az emberek döntését. Két héttel később Lázár szinte szóról szóra megismételte a miniszterelnöki álláspontot:

"az lesz, amit az emberek akarnak".

A visegrádi frakcióülésen pedig már próbálta a Fidesztől elhárítani az olimpia ügyét, és kifejezte igényét, hogy próbálják budapesti ügyként kezelni a dolgot - írja a hvg.hu.