A melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok, és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát.

Fecske, fecske

Ezért is aggasztó a hazai fecskeállomány ezredfordulót követő drámai csökkenése. Ennek hátterében:

  • az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás és akár a nem megfelelően végzett szúnyogirtás);
  • a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);
  • és ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt:

  • a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével;
  • az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel;
  • április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
  • valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el.

A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják.