A Képzeletbeli múltkutatás című koncertturné békéscsabai állomása (amely ráadásul Rekegő alcímen futott – de ennek az értelmét megpróbálom a cikk végén kibontani) minden bizonnyal az év legmelegebb napján zajlott, mégis megfáztam, mert szinte egész nap, felelőtlenül egy szál trikóban flangáltam a városban. (Amikor a kubai harcosok jártak nálunk, akkor meg dideregtünk – persze azóta eltelt vagy 59 nap.)

Az endorfinfakasztó időjárás

bizony kiköltöztette a Meseház kamaratermét az udvarra. Veres Kriszta, intézményvezető szerint naná, hogy a hőmérséklet adta ezt a ragyogó ötletet, illetve délután folyamán kint próbáltak a zenészek. És hát... jól szóltak.

Míg az emberek csak gyűltek a tavaszban (noha Soós Emőke rajonger biztonsági okokból kifolyólag azért hozott magával egy télikabátot), én Szokolay Dongót faggattam a világról.

Szokolay Dongó (b), Szokolay Dongó Balázs, Békéscsaba, 20170322
Szokolay Dongó (j) és Ségercz Ferenc

Állítólag felfedeztetetek egy eddig még nem létező hangszert.
Létezik, csak mi még nem ismertük. Egy sima, hatlukú peremfurulyára bukkantunk.

Nem volt szakirodalma?
Egyelőre csak a románok jegyzik.

Pontosan hol bukkantatok reá?
Ideciu (Alsóidecs) nevű faluban, Marosvásárhelytől északra. És azt a gyönyörű hangszert egy öreg pásztor fújta, amely hiába volt halál pontosan hangolva, de törött volt, így nagyon nehéz volt rajta játszani. Azt követően azonnal visszarohantunk a görgényhodáki bázisunkra, és az ottani furulyakészítőkkel gyorsan csináltattunk egy ugyanolyan méretes csövet, majd visszaloholtunk a pásztorhoz és lemásoltuk a hangszert.

Mihez lehet hasonlítani?
A bolgár kavalhoz.

Szokolay Dongó koncertjén, Szokolay Dongó Balázs, Békéscsaba, 20170322
A csabeni rajongerek

Bartók-Kodály nyomában jártok?
Végül is lehet ilyen nagy szavakat használni... Alapvetően nagyon szép a Nyáránd-menti gyűjtése Bartóknak, és azt szerettük volna élőben hallgatni, de azt ma szinte csak a román pásztorok tudják.

Nem furcsa, hogy románok játszanak magyar nótákat?
Nem, ez természetes dolog, ugyanis nincsenek éles határok. Egyszerűen ez a műfaj az ő kezükön maradt fönn.

Könnyen megnyílnak nektek?
Ez olyan, mint egy régészeti ásatás: először csak beszélgetsz és pálinkázol a pásztorral. Fél óra múlva kiderül, hogy van furulyája, majd előveszi, akkor lejön, hogy marhajó a hangszeren, de még nem akar játszani. Idővel előadja a rádióból tanult nótákat, még két pálinka... és megnyílik.

***

És a Rekegő:

Ségerczferi elmondása szerint a, a Rekegő alapvetően egy mágikus történet, egy monda karaktere, egy olyan földöntúli lény, aki halálra ijesztgeti a népeket.

Dongó, bácsi és Ségerczferi, Ségerczferi, 20170323

A fogalom b, pontja: Feriék legutóbbi projektjüket Rekegőnek nevezték, például a sepsziszentgyörgyi irodalmi kávéházba öreg zenészeket hívtak meg közös zenélésre .

Később a Meseházban az Égvilág zenekar muzsikusai is beszálltak: Ticusan János kobzán és gitáron, valamint Vitályos Lehel nagybőgőn.