Kósa Lajos elmondta, azért kérik ki az emberek véleményét, mert bizonyos kérdésekben Magyarországnak komoly konfliktusai vannak az Európai Bizottsággal. "Brüsszel csak abból ért, ha egymillió ember felemeli szavát" - hangsúlyozta.

Hozzátette: különböző kérdésekben különböző szövetségesekre talál Magyarország. A rezsi- és az adópolitikát illetően a visegrádi országok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, az Európai Ügyészség esetében a svédek támogatják a magyar álláspontot - mondta Kósa Lajos.

A politikus a rezsicsökkentésről azt mondta: korábban Magyarországon fizették vásárlóerő-paritáson mérve a legmagasabb rezsit, jelenleg itt a legalacsonyabb. "Brüsszelt ebben a formában a magyar rezsicsökkentés nem érdekli" - közölte, a probléma szerinte az, hogy az Európai Bizottság egyre több hatáskört venne el a nemzetállamoktól, és emelne uniós szintre.

"Ennek a rezsicsökkentés az áldozata lehet" - magyarázta.

Hozzátette: egy magyar fogyasztónak nem lenne érdekérvényesítő ereje, szemben egy német-francia termelő óriásvállalat lobbierejével. Ugyanez a logika igaz az adócsökkentésre vonatkozó utolsó kérdésre - mondta Kósa Lajos. Kifejtette: 2010-ben Magyarország és Görögország azonos helyzetben volt.

A görögök az uniós iránymutatást követték, és most "teljes kilátástalanságban vannak". Magyarország pedig kilábalt a válságból - húzta alá.

A közös adópolitika Magyarország számára adóemelést jelentene. Az adóemelés a magyar versenyképesség legfontosabb eszközét venné el, és "keresztbe vágná" a gazdasági fejlődést - jegyezte meg.

Kósa Lajos a kötelező betelepítési kvótáról szólva hangsúlyozta: Magyarország betartja a schengeni, a dublini és az ENSZ menekültügyi egyezményeit.

A nemzeti és a hazai jog alapján mondjuk azt, hogy szeretnénk eldönteni, kit engedünk be - közölte. Megjegyezte: egy-két ország kivételével nem is hajtja végre senki a kvótát.

"De míg mi kimondtuk ennek az életszerűtlenségét, a többiek csak sumákoltak" - fogalmazott.
A külföldről támogatott civil szervezetekről a frakcióvezető elmondta: nem azt akarják megtiltani, hogy tovább működjenek, csak azt, hogy hozzák nyilvánosságra, kik finanszírozzák őket.

Kósa Lajos arról is beszélt, hogy a vállalatokkal kötött stratégiai partnerségek, a munkahelyteremtő intézkedések is össztűz alatt vannak, a diákmunkarendszer esetében "látjuk, hogy készülődik az újabb kötelezettségszegési eljárás".

Az erre vonatkozó kérdés azt szeretné felmérni, a kormány használja-e tovább ezeket az intézkedéseket, vagy se - tette hozzá.