Zsúfolásig megtelt tegnap este a szarvasi szabadtéri teátrum ezer férőhelyes nézőtere. Bár az első percekben a szemerkélő eső némi aggodalmat keltett,  végül eloszlottak a felhők, így a kétrészes, éjfélig tartó musicalgála közönsége zavartalanul szórakozhatott. A békéscsabai Jókai Színház művészei mellett jeles sztárfellépők is színpadra léptek: Fésűs Nelly, Janza Kata, Egyházi Géza, Csengeri Attila és nem utolsósorban Vikidál Gyula. A nézők ízelítőt kaptak azokból az előadásokból, melyeket az elkövetkező két és fél hónapban láthatnak a szarvasi deszkákon.

Szarvasi Vízi Színház, szarvasi vízi színház, Szarvas
Estefelé még üres volt a nézőtér, de a fekete paravánok már álltak a színpad szélén. Fotó: Lipták Judit

A nyitógála műsorvezető házigazdája Fekete Péter volt, aki ma már a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója ugyan, de változatlanul szívügyének tekinti a Szarvasi Vízi Színházat. Korábban, a Jókai Színház igazgatójaként hosszú időn át egyengette a szarvasi teátrum kezdeti lépéseit és megalapozta annak későbbi szakmai sikereit. A vízi színházat néhány éve már a Magyar Teátrumi Társaság működteti, a szakmai felügyeletet azonban változatlanul a Jókai Színház gyakorolja.

Fekete Péter az idei műsorpalettáról szólva kiemelte: a nyár minden napján lesznek előadások, melyekFekete Péter, Jókai Színház, fekete péter, szarvasi vízi színház, Szarvas, 20130819
Fekete Péter
egy része a korábbi évekhez hasonlóan most is ingyenes. Az ország legnevesebb színházi társulatai lépnek majd az itteni deszkákra. A komoly drámáktól a könnyed vígjátékokig, operettekig és táncjátékokig az előadó-művészet szinte minden ága teret kap. A cirkuszművészet szintén helyet kér magának, sőt az ősszel kezdődő bohócképzés workshopját is itt tartják majd.

S hogy mi a Fekete Péter által „szarvasi csodának” nevezett siker titka? Nos, szerinte három dolog: a kivételes természeti környezet, a városvezetés és a színházat működtető Magyar Teátrumi Társaság (és tagszínházai) közötti harmonikus együttműködés, valamint az, hogy a közönség sajátjának érzi ezt a színházat. Annál is inkább sajátjának érezheti, mivel a helyiekből összeállított társadalmi zsűri dönt azokról a díjakról, melyeket a nyár végén átadnak majd. Fekete Péter bíztatta a nézőket, hogy juttassák el véleményüket a társadalmi zsűrihez, harcoljanak azért, hogy álláspontjuk a későbbi döntésekben megjelenjen majd.

A társadalmi zsűri tagjai néhány pillanatra reflektorfénybe is kerültek az est folyamán. Ők tehát a következők: Babák Mihály Szarvas polgármestere, Dr. Melis János címzetes főjegyző, Paluskáné Udvarhelyi Judit aljegyző, Mihaleczné Kovács Mária nyugalmazott aljegyző, Dr. Kutas Ferenc nyugalmazott középiskolai tanár, a Szarvasi Krónika felelős szerkesztője, Gombárné Bata Mária a Mozgáskolátozottak Szarvasi Egyesületének elnöke és Galambos Edit Ágnes színházbarát. Nekik mondhatják el a nézők, mely társulatokat illetve művészeket tartanak a legméltóbbnak a különböző díjakra.

Szarvasi Vízi Színház, szarvasi vízi színház, Szarvas
A nézőtér zsúfolásig megtelt. A közönség magas színvonalú produkciókat láthatott.

Június 16. és augusztus 19. között tehát minden este lesz előadás a Szarvasi Vízi Színházban. A nagyelőadások mellett folytatódik a népszerű Vers a víz fölött sorozat. Újdonságként jelenik meg a Kedvencek a víz fölött sorozat, melynek keretében a Jókai Színház művészei közismert slágerekkel örvendeztetik meg a közönséget. Szintén újdonságot jelentenek a Szarvasiak a víz fölött címet viselő beszélgetések: Lapis Erika színművésszel, Harencsár László meseíróval, Novodomszky Éva televíziós műsorvezetővel és Lestyán-Goda János szobrászművésszel találkozhatnak a nézők. Július 13 -25. között a szarvasi Cervinus Teátrum veszi át a főszerepet a vízi színházban, ekkor rendezik meg ugyanis a VI. Cervinus Művészeti Fesztivált.

Fekete Péter a „szarvasi csoda” okai között első helyen említette a kivételes természeti környezetet. Talán ezért is bosszankodtak sokan amiatt, hogy a gyönyörű háttér (a Körös-holtág, a rajta átívelő, megvilágított fahíd és az Erzsébet-liget víz fölé hajló fái) helyett csak a színpadot körbezáró, magas, fekete paravánokat láthatták. Ráadásul a paravánokat úgy helyezték el, hogy a széksorok külső szélein helyet foglaló nézők elől még a színpad egy részét is elzárták, a Led-es kivetítőből pedig volt, aki szinte semmit nem látott. Néhányan megfogalmazták: érthető, hogy a nagyelőadások próbáihoz esetenként szükség van a díszletekre, paravánokra, de szeretnék, ha legalább a verses, zenés esték egy részében újra élvezhetnék a gyönyörű természeti környezetet – úgy, ahogyan ez az első években volt.