Közzétette előzetes álláspontját a magyar felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatban a Velencei Bizottság. A jelentés szerint a törvény szabályai általában véve megfelelnek az európai gyakorlatnak, de számos követelménye túlságosan szigorú és nem is megalapozott, mert már működő felsőoktatási intézményekre is vonatkozik.

A Velencei Bizottság elismeri, hogy egy országnak joga van szabályozni a területén működő külföldi felsőoktatási intézményeket, kiváltképp, ha erre nem léteznek egyszéges európai normák vagy modellek. A magyar hatóságok döntésétől függ, hogy át kell-e alakítani ezt a keretszabályozást, és ha igen, mikor,

"de a módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében viszont más a helyzet."

A Velencei Bizottság másik fő megállapítása szerint túlságosan gyorsan fogadták el a törvényt, amely nem tette lehetővé, hogy transzaprens legyen a törvényalkotási folyamat, ráadásul az érintett feleknek nem adott lehetőséget az előzetes konzultációkra. Pedig ez a demokratikus legitimációját is szolgálná.

Bár a módosítás nem nevezett meg egyetlen intézményt sem, a Velencei Bizottság szerint a szabályváltozás főként a CEU-t érinti közvetlenül, például a névhasználati tilalom a 24 külföldi egyetem közül csak őket érinti.

A Velencei Bizottság a többi között felszólította a kormányt, hogy

  • ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal (Amerikával ez mindenképp problémás, a szövetségi kormány ugyanis nem köt ilyet oktatási kérdésekben - a szerk)
  • ne kelljen a székhelyen - vagyis például Amerikában - egyetemi oktatást nyújtani
  • töröljék el a névhasználatra vonatkozó, indokolatlan szabályozást.

A szervezet szerint indokolatlan korlátozni a külföldi és a magyar partneregyetem közti együttműködést, és biztosítani kell azt is, hogy a munkavállalásra vonatkozó szabályok ne befolyásolják az egyetemi szabadságot.

Forrás: hvg.hu