– Először is tisztázzuk: mit jelent pontosan a falusi turizmus?

– A falusi turizmus keretében működő vendégházak elsősorban abban különböznek az egyéb szálláshelyektől, hogy valami olyan pluszt nyújtanak, ami szorosan kapcsolódik a falusi életmódhoz. Lehet ez valamilyen mezőgazdasági tevékenység, például egy konyhakert vagy egy gyümölcsös, melynek terméséből a vendégek asztalára is kerül, akár frissen, akár lekvár, esetleg pálinka formájában. Lehet kézműves tevékenység is: szalmafonás, kosárfonás vagy más egyéb.

Frankó Tanya, frankó pál, Frankó Tanya, Szarvas
Frankó Pál (felvételünkön) falusi vendégtanyája Szarvason, a Mótyói-szőlőkben található. Fotók: Lipták Judit

– Mekkora szeletet képvisel napjainkban a falusi turizmus a hazai idegenforgalmon belül?

– Magyarországon ma mintegy ötezer falusi szálláshely van (ebből több mint kétszáz található Békés megyében). Százalékos arányban tehát nem nagy arányt képvisel, ugyanakkor jelentős népességmegtartó ereje lehet. Általa ugyanis jövedelemhez tudnak jutni a kis falvak lakói is. A falusi turizmus tehát a vidékfejlesztés nagyon fontos eszköze.

– Kik tartoznak a falusi szálláshelyek vendégkörébe? Önökhöz például honnan jönnek leggyakrabban pihenni vágyók?

–  A falusi szálláshelyeken jellemzően több a hazai, mint a külföldi vendég. Kivételt talán csak a Frankó Pál, frankó pál, Szarvas
Vendégeik friss gyümölcsöt is fogyaszthatnak.
nyugati határ melletti területek képeznek. Általában a fővárosban és környékén, valamint a nagyobb városokban élők választják a pihenésnek ezt a természetközeli módját. Mivel a mi vendégházunk 15 férőhelyes, így rendszerint tágabb családok (szülők-nagyszülők-unokák, testvérek és családjaik) továbbá baráti társaságok érkeznek hozzánk.

– A Frankó Tanya négy napraforgós szálláshely. Mit jelent ez, illetve mi alapján minősítik és ellenőrzik a hazai falusi vendégházakat?

– A napraforgók száma (1-4) korábban minősítést, 2012 óta azonban már védjegyet takar. A feltételrendszer szigorodott, a védjegyet a Nemzetgazdasági Minisztérium ítéli oda. A maximális 4 napraforgót nagyon nehéz megszerezni. A minden igényt kielégítő épület csak az alap, emellett egyéb szolgáltatásokat is kell nyújtani. A Frankó Tanya például kerékpározási, strandolási, vízi sportolási és horgászási lehetőségeket egyaránt nyújt, mivel a Körös-holtág partján fekszik. A házhoz 6 hektáros saját terület tartozik, így garantálható a csend és a  nyugalom. A terület nagy része szántó, de 5000 négyzetméter a vendégek rendelkezésére áll, sétálhatnak a gyümölcsfák árnyékában, fürödhetnek a medencében, esetleg a dézsában, a gyerekek számára pedig szabadtéri játékokat is kihelyeztünk.

Frankó Tanya, frankó pál, Szarvas
Mivel a tanya vízparton fekszik, így horgászásra, strandolásra is lehetőség nyílik.

– Térjünk vissza a FATOSZ-hoz. Elnökként mit tart a legfontosabb feladatának?

- Úgy vélem, a jogszabályok területén nagyon sok javítanivaló van. Magyarországon ma mindenféle típusú szálláshely működését egyazon kormányrendelet szabályozza. Fontos feladatnak tartom, hogy vegyük ki ebből a nagy csomagból a falusi szállásadást. Egy ilyen vendégház nem versenyezhet a budapesti szállásadókkal, ne követeljenek a hatóságok olyan feltételeket, amelyek például egy Békés megyei kis faluban nem teljesíthetők. Szintén fontosnak tartom a szövetségen belül az Frankó Tanya, Frankó Tanya, Szarvas
Tanyai csendélet, gémeskúttal.
összefogás erősítését. Itt jegyezném meg, hogy a FATOSZ az egyik legrégebbi (1992-ben alakult) turisztikai szervezet, s a falusi szállásadók több mint fele belépett a tagok sorába! Arra kell törekednünk, hogy a vendégházak minél jobban kooperáljanak a helyi kistermelőkkel, kézművesekkel, s ezáltal a falusi életmód minél nagyobb szeletét be tudják mutatni a hozzájuk érkező vendégeknek. A képzés és az oktatás is fontos feladatunk, ugyanis a falusi értékek bemutatását úgy kell végezni, hogy ezt a vendég élményként élje meg.

- Ön korábban a FATOSZ alelnöki tisztségét töltötte be, tehát nem ismeretlen feladatok elé néz. Mennyire nagy kihívás az új szerepkör?

– Nagy megtiszteltetés és ugyanakkor nagy kihívás olyan elődöktől átvenni az elnöki tisztséget, mint Dr. Szalók Csilla és őt megelőzően Dr. Csizmadia László. Mindketten a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetői. Jómagam eredendően agrárszakember vagyok, előbb Szarvason szereztem főiskolai, majd Gödöllőn egyetemi diplomát. Mivel gyakorló falusi vendéglátó vagyok, így jól fel tudom mérni azokat a problémákat, amelyekkel a vendégházak üzemeltetőinek meg kell küzdeniük. Bízom benne, hogy ezeket a problémákat megfelelően tudom majd tolmácsolni a döntéshozók felé, s így el tudjuk érni, hogy a jogszabályok is a szükséges irányba változzanak.