Az, hogy Irénke szereti a közösségi életet, már fiatal korában megmutatkozott. Első munkahelyén (egy varrodában) különböző segítő akciókat szervezett, befestették például az óvodában a bútorokat. Később elvégezte a főiskolát és tanítani kezdett, s egyre jobban bekapcsolódott Dévaványa civil életébe.

Hagyományőrző Nők Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, Dévaványa
Varga Istvánné Irénke (felvételünkön) előre megtervezte, hogy nyugdíjasként aktívan bekapcsolódik majd Dévaványa közösségi életébe. (Galéria)

– Előbb tagja, majd vezetője lettem a Békés Megyei Nők Egyesülete dévaványai tagozatának, amely 2013 óta Hagyományőrző Nők Egyesülete néven működik. Kezdetektől arra törekedtem, hogy az egyesület ne öncélú legyen, azaz ne csak arról szóljon, hogy a tagjai jól érzik magukat az összejöveteleken és elmennek együtt kirándulni, hanem tegyünk valamit a közösségért is. Nagyon szeretem Dévaványát és meggyőződésem: egy civil szervezet is sokat tehet azért, hogy egy település lakhatóbbá, élhetőbbé váljon.

– Konkrétan milyen tevékenységeket végez a Hagyományőrző Nők Egyesülete?

Hagyományőrző Nők Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, Dévaványa
Készül a cirokszárra tekert kürtőskalács.
– Kezdetben elsősorban a gasztronómiai hagyományok felelevenítésére törekedtünk, majd fokozatosan bővült a paletta. A gasztronómiára most is nagy hangsúlyt helyezünk. A különböző rendezvényeken olyan süteményeket készítünk, amelyek kifejezetten a mi vidékünkre jellemzőek. Ilyen például a cirokszárra tekert diós kürtőskalács vagy a szilvalekváros kifli, amelyhez minden ősszel mi magunk főzzük a lekvárt, egyszerre három-négy üsttel, hogy egész évre elég legyen.

– A környékbeli nagyrendezvényeken is gyakori vendégek?

– Igen, egyre több helyre hívnak bennünket. Szeghalmon a betakarítási ünnepen és a Boszorkányfesztiválon, a Vésztő-Mágori Napokon, a szegedi halfesztiválon, a szentesi népzenei találkozón, a Gyulai Pálinkafesztiválon… és még hosszasan sorolhatnám, milyen sok helyen kínáltuk már a vendégeknek a ványai hagyományos süteményeket, természetesen helyben sütve, melegen. Sokszor már nemet kell mondanunk, mert egy időpontra több meghívás esik, de alapelv, hogy mindig a ványai rendezvény az első! Természetesen azért más civil szervezetekhez hasonlóan mi is szakítunk időt a közös kirándulásokra, színházlátogatásokra.

Hagyományőrző Nők Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, Dévaványa
A szilvás kifliket mindig saját készítésű szilvalekvárral töltik meg. (Galéria)

– Úgy hallottam, a kultúra területén is több kezdeményezésük volt.

– A mi ötletünk volt, hogy a Kádár Ferenc Népzenei Verseny kerüljön át Dévaványára. Erdei Attila és felesége, Márti a szakmai oldalt, mi pedig az anyagiak megteremtését vállaltuk. Azóta a verseny már kétnapossá nőtte ki magát, az önkormányzat pedig városi rendezvénnyé nyilvánította, ami egyben azt is jelenti, hogy átvállalta az anyagiakat. Szintén a mi egyesületünk kezdeményezte, hogy szervezzünk emlékesteket és kiállításokat Nácsa János citeraművész munkásságának felelevenítésére. A helyi értéktár-bizottság felállítását is mi javasoltuk, ennek én lettem a vezetője. Az elmúlt három év során több mint húsz helyi értéket vettünk lajstromba. Ezek közé tartozik például a grillázskészítés, Nácsa János helytörténeti írásai és a dévaványai famatuzsálemek, például az 1920-as években elültetett eperfák is.Hagyományőrző Nők Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, Dévaványa
Munkájukért számos elismerést kaptak.

– Az, hogy néhány éve Dévaványán is van retró majális, szintén a Hagyományőrző Nők Egyesületének köszönhető?

– Ezt három évvel ezelőtt, hagyományteremtő céllal találtuk ki, s a művelődési házzal közösen szervezzük. Nagy sikere van, egyre többen vesznek részt a muzsikával kísért lovaskocsis, kerékpáros, gyalogos felvonuláson, amely után mi ingyen megvendégeljük a résztvevőket egy tányér finom étellel. Idén kolbászos paprikás krumplit főztünk.

– Meglepik-e mostanában valami újdonsággal a ványaiakat?

– Tervezünk egy „Jótékony Advent”-et, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezüst és aranyvasárnapon jótékonysági sütést rendezünk. A cél, hogy mindenki asztalára kerüljön ünnepi kalács. Több civil szervezet is csatlakozik hozzánk valamilyen felajánlással.

– Mennyien vannak az egyesületben és hogyan győzik ezt a sok feladatot, programot?

– Az egyesület magját tizenöten alkotjuk, de vannak pártoló tagjaink, köztük férfiak is. S természetesen sokszor besegítenek a házastársak. Minden rendezvényünkhöz igyekszünk partnereket találni és ez mindig sikerül. Sok segítséget kapunk az önkormányzattól és vállalkozók, magánemberek is támogatnak bennünket. Jó kapcsolatot építettünk ki az oktatási intézményekkel, rendszeresen fogadunk diák önkénteseket.

Hagyományőrző Nők Egyesülete, Hagyományőrző Nők Egyesülete, Dévaványa
A dévaványai hagyományőrző asszonyok csapatával rendszeresen találkozhatunk a térség különböző rendezvényein (Galéria)

– Úgy tudom, családon belül is akadtak követői.

– Igen, mindhárom gyermekem eltanulta tőlem a közösségben gondolkodást. Lányom, Irén az egyesület oszlopos tagja, s öt unokám közül az egyik, Mátyás pártoló tagként segíti munkánkat. A hagyományőrzésre otthon is nagy gondot fordítunk. Édesapám azt tanította nekem, hogy az ember legyen önellátó, amennyire csak lehet. Ezért van nekünk nagy kertünk, ahol permetezés nélkül megtermeljük a gyümölcsöt, zöldséget, s az udvarban jószágot is tartunk. Az unokáimnak megtanítottam, hogyan kell kukoricát morzsolni, csuhét fonni. Emlékszem, annak idején, amikor nyugdíjba mentem, sokan megkérdezték tőlem, mit fogok majd csinálni. Természetesen hiányzott az iskola, a pedagógus kollégák, de én megterveztem a nyugdíjas éveimet: úgy döntöttem, megpróbálok hasznos tagja lenni Dévaványa közösségének.