Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felhívta a figyelmet: a koalícióalakítással kapcsolatban egyelőre csak latolgatások vannak, ugyanis meg kell várni a csütörtököt, amikor közlik a választások hivatalos végeredményét; több mint 700 ezer levélszavazatra még várni kell. Az eredmények minimális mértékben ugyan, de változhatnak még – húzta alá.

Három forgatókönyv létezik

Koalíció kialakítására három lehetőség van. Az egyik, hogy a mostani nagykoalíció folytatódik, ugyanakkor ennek a legkisebb a valószínűsége, miután a néppárti (ÖVP) Sebastian Kurz pont ettől az együttműködéstől vonta meg a támogatást, ami végül az előrehozott választásokhoz is vezetett.

A következő forgatókönyv a szociáldemokrata-szabadságpárti együttműködés. A ’80-as években volt három évig egy ilyen kormány, aztán jött Jörg Haider, és megvonta támogatását Bécstől. jelenleg Burgenlandban van ilyen színezetű kormány, de szövetségi szinten még nincsen. A szociáldemokraták (SPÖ) alapokmányában egyébként is kikötötték, hogy nem kötnek koalíciót a Szabadságpárttal (FPÖ). Ráadásul a bécsi szocdem főpolgármester, Michael Haupl teljesen ellene van ennek az egésznek, és tekintve, hogy a fővárosban jó eredményeket ért el az SPÖ, így elég komoly szava van a koalícióalakításban.

A szakértő szerint a legnagyobb esély jelenleg a néppárti-szabadságpárti együttműködésre van. Nagyon sok témában egyetértenek, például a bevándorlás és az óriási adócsökkentés ügyében is.

Az Európai Unió ugyan gratulált a győztes Kurz-nak, ugyanakkor több vezető politikus, köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is „Európa-barát” bécsi kormányt szeretne, amivel utaltak a Szabadságpártra. Molnár Tamás Levente véleménye szerint bevándorlás- és iszlámellenesnek, szélsőjobboldalinak és populistának mindenképpen nevezhető a szervezet.

Felhívta a figyelmet: a Jörg Haider által képviseltekhez képest egy gyökeres fordulat állt be mostanra. A szakértő úgy fogalmazott: az FPÖ mostani elnöke, Heinz-Christian Strache az egész kampány során megpróbálta „egy bölcs államférfi módjára pozicionálni magát”. Nem ment bele például a sárdobolásba, ugyanis a mostani osztrák kampánynak elég durva hangvétele volt, különösen az ÖVP és az SPÖ között.

Molnár Tamás Levente szerint, ha az FPÖ most hatalomra kerülne, akkor nem lenne akkora európai felhördülés, mint történt az a 2000-es évek elején. „A tabu már megtört”: Franciaországban, Hollandiában és Németországban is komoly eredményeket értek el a hasonló jobboldali pártok.

Bármerre billenhet még

A még fel nem dolgozott több mint 700 ezer szavazat jellemzően eddig a szociáldemokratákat és a Zöldeket segítette. Márpedig a szociáldemokraták és a szabadságpártiak között 26 ezer szavazatnyi különbség van, a Zöldek pedig 3,9 százalékon billegnek (Ausztriában 4 százalék a bejutási küszöb). Ez alapján pedig még változhat a végeredmény.

Nagy az elköteleződés

A szakértő szerint nagyfokú elköteleződés figyelhető meg Sebastian Kurz-nál a rendpártiságot, tehát a migrációs politika megváltoztatását illetően. A leendő kancellár véleménye az, hogy a külső határokat le kell zárni, azokat meg kell védeni és az illegális bevándorlást meg kell állítani. A német politikához képest más irányba szeretnének elindulni – összegezte a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Magyarország és a V4?

Molnár Tamás Levente kifejtette azt is, hogy mind a néppártiaknak, mind a szabadságpártiaknak szimpatikus volt a magyar migrációs politika. Hazánkhoz és a V4-országokhoz minden bizonnyal közeledni fognak, noha csatlakozni biztosan nem, ugyanis ezt az osztrák törvényhozás korábban elutasította.

Forrás: hirado.hu