Lázár János a Makó-Belvárosi Református Egyházközség vasárnapi istentiszteletén úgy fogalmazott, a reformáció olyan új szellemtörténeti korszakot nyitott meg az európaiak és a magyarok életében, amely nem csupán a keresztyén közösségre, hanem a társadalom, a kultúra, sőt a gazdaság egészére is hatással volt.

A reformáció tanai nemcsak azért tudtak elterjedni és hatni, mert az embereket akkor nyugtalanító teológiai kérdésekre meggyőzőbb és érthetőbb feleleteket adtak, hanem azért is, mert világos és követésre érdemes erkölcsi normarendszert állítottak fel a hétköznapokban - közölte a miniszter, aki Max Weber német társadalomtudós gondolatait idézve kifejtette, a protestáns értékrend teremtette meg a magántulajdonon alapuló modern piacgazdaság feltételeit.

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus elmondta, a reformáció hatása olyan polgárosodást tett lehetővé, amely nemcsak a fővárosokban és a nagyvárosokban, hanem vidéken is érvényesült. Példaként az Alföld mezővárosait említve, ahol a parasztpolgárok templomokat emeltek, népiskolákat alapítottak, kollégiumokat, líceumokat tartottak fenn.

A református és evangélikus iskolarendszer volt a magyarság történetében az első, amely tudatosan törekedett arra, hogy magas színvonalú és korszerű, valamint hazafias és polgárias szemléletű oktatást nyújtson, méghozzá demokratikusan, azaz minden törekvő, serény keresztyén fiatal számára elérhető módon - közölte Lázár János.

A reformáció nemzeti nyelvűvé tette az istentiszteleteket és a tömegek, a nép kezébe adta az anyanyelvű Szentírást. Ezzel felszabadította és visszahelyezte a jogaiba az anyanyelvet és a nemzethez tartozás érzését - mondta a miniszter.

A megerősödő hitnek eszköze és eredménye is volt a nemzeti kötelék szorosabbra fonása és a nemzettudat megerősödése. A reformáció hatására erősödő nemzeti érzés és konok keresztény hit segített a megmaradásban a török megszállás, az ország három részre szakadása és Bécs központosító törekvései idején - emlékeztetett a politikus.

Lázár János leszögezte, a jelen kihívásaira - melyek között az iszlám térhódítását, Brüsszel lopakodó föderalizmusát és Magyarország szociális, gazdasági kettészakadtságát említette - most is a hit és a hagyomány, a "kálomistákra jellemző csökönyös ragaszkodás a keresztény Európához" jelenthet megoldást.