A huszonegy képviselő között Erdős Norbert (Fidesz-KDNP) ahhoz a kisebbséghez tartozik, akik családjukkal együtt költöztek ki Belgiumba. Nagy kislánya Laura (10) bár ott jár iskolába, de párhuzamosan, magántanulóként a békéscsabai Jankay Általános iskolában is osztályvizsgát tesz minden év végén, tehát két iskolát végez egyszerre. Kisfia Kristóf (1) természetesen Békéscsabán született.  A politikusi munka majdnem olyan hektikus és kiszámíthatatlan, mint például a katonáké. Ha valaki elkötelezte magát a hadsereg mellett, egyúttal azt is tudomásul vette, hogy lakhelye gyakran megváltozhat. A pártpolitikus is ugyanolyan elkötelezett ember, mint a katona. És vele is előfordulhat, hogy menni kell…

Erdős norbert, erdős norbert
Erdős Norbert

- Szerettük itthoni életünket – emlékezett vissza Erdős Norbert brüsszeli életüknek kezdeteire. – Mi úgy döntöttünk, hogy az egész család kiköltözik Belgiumba, ezzel egyébként a kisebbséghez tartozunk. Sőt! Lakásunkat úgy rendeztük be, hogy sok itthoni tárgyat kivittünk magunkkal, nekünk így otthonosabb, komfortosabb az életünk. A többség gyakorlatilag ingázik Magyarország és Belgium között.

- A gyerekek általában könnyen alkalmazkodnak az új körülményekhez. Gyermekei hogyan szokták meg Brüsszelt Békés után?

- Nem Békés, hanem Békéscsaba után, ugyanis 2014-ben a családunk visszaköltözött Békéscsabára. Kristóf még csak egy éves, Laura viszont tökéletesen beilleszkedett az osztályába, a francia nyelvet is hamar megtanulta. Fél év eltelte után már semmi problémája nem volt a nyelvvel, pontosan ugyanolyan jól beszéli, mint bármelyik helybeli kortársa.

- Az oktatás kérdése idehaza állandóan porondon van. Mint gyakorló apuka, mi a véleménye a belga oktatási rendszerről?

- Több dologban is különbözik a mienktől. A gyerekek egy évvel korábban, már öt-hat évesen megkezdik tanulmányaikat. Az iskolaidő hosszabb, tehát a nyári szünet rövidebb, viszont év közben sokkal több pihenőidő van beiktatva a tanulási folyamatba. Szeptembertől június végéig tartó iskolaidő alatt négy-öthetente mindig van minimum egy hét tanítási szünet. Én ezt jónak találom, a tanulás, pihenés aránya miatt.

- Milyen a parlementi munka?

- Nekem nem ismeretlen terület, itthon három cikluson keresztül voltam országgyűlési képviselő, a működés szempontjából nincs semmi különbség. Persze sokkal nagyobb és vannak specialitások, de semmi különös.

- Beszéljünk az aktualitásokról. Miért pont a méz témában merült el alaposabban?

- Több oka is van. Tagja vagyok a mezőgazdasági bizottságnak, ezen a szakterületen képviselem az ország érdekeit. Mi európai méznagyhatalom vagyunk, mennyiségileg is, de minőségileg mindenképpen. Magyarországon húszezernél többet, az Európai Unióban több mint ötszázezer méhészt tartanak nyilván. Az általuk megtermelt gazdasági érték 14,2 milliárd euro, tehát a közvetlen társadalmi hatása is jelentős, arról nem is beszélve, hogy a méz szerves része az egészséges életmódot folytató emberek életének. Ugyanakkor a mézkérdés egyben méhkérdés is, és a méhek rendkívül fontos elemei a természetnek.

Barkóczi méhészet, méhész, barkóczi méhészet, mézek, Füzesgyarmat, 20161013

- Ezt tudjuk, de mi ezzel a probléma?

- A probléma az, hogy a civilizáció folyamatosan veszi el a természeti lények életterét, így a méhekét is. Ugyanakkor az a tény, hogy a növények 84%-a, az európai élelmiszerek 76%-a nem teremne a méhek porzása nélkül, ez pedig komoly ökológiai problémát vett fel. A méz, pontosabban a méhek a természet legjobb vészjelzői.

- Csak nem arról beszél, hogy akár előfordulhat az a képtelenség, hogy egyszer majd nem terem gyümölcs a fán?

- Itt nyilván még nem tartunk, de hadd említsek meg néhány aggasztó tényt. Kínában már nagyon sok helyen emberek végzik a porzást. Mennek a gyümölcsfák, a növények között és speciális eszközeikkel megtermékenyítik a növényeket. Amerikában pedig már nem a méhészek fizetnek azért, hogy méheiket bevihessék egy területre, hanem az állam támogatja évi 2 milliárd dollárral a méhészeket azért, hogy a kijelölt területre vigyék a méheiket. Ezek olyan jelek, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

- Tehát ha lesz sok méz, azt jelenti, hogy a méhek jól dolgoznak, és megteremnek zöldségeink, gyümölcseink?

- Nem feltétlenül, mert nagy különbség van méz és méz között. A méz harmadik leghamisíthatóbb termék a tej és a hús után.

- Milyen a méz, ha hamisított?

- A hamisított méz nem tartalmaz megfelelő mennyiségű ásványi anyagot, nyomelemet, nincsenek meg az elvárható élettani hatásai, sőt, egészségre ártalmas anyagokat is tartalmaz. Az utóbbi időben Kínában elterjedt gyantaszűrés technológia minden szennyező, de hasznos íz-, színanyagot is eltüntet a mézből, és eltünteti a méz eredtére utaló jeleket is. Ráadásul a gyantaszűrő mérgező anyagai beleoldódnak a mézbe. Tehát azonosíthatatlan, mérgező anyagokkal szennyezett mézek lepik el az európai piacot is. Emiatt javasoltam a gyantaszűrés technológiájának betiltását. Aztán van a cukrozott méz, ami csak édes, de nem egészséges. A különböző technikákkal felszaporított, élettani szempontból értékelhetetlen mézeket ráadásul lényegesen olcsóbban tudják értékesíteni, mint a méhek által előállított természetes mézet. Ezen változtatni kell.

- A magyar méz ezek ellenére elismert termék a világban…

- Igen, mert a magyar méhészek az előírt technológia szigorú betartásával készítik mézeiket. Nem véletlen az sem, hogy a rossz, hamis kínai mézek állagának, minőségének feljavítására is használják.

Méz, méh, mézkészítés

- Ez hogyan lehetséges?

- Felvásárolják hordókban és elszállítják Spanyolországba, ahová a kínai méz érkezik a hajórakománynyi méretekben. Ott összekeverik a jó magyar mézzel, és ezt ma legálisan is megtehetik.

- Miért?

- Azért, mert amikor az ilyen mézet kiszerelik üvegekbe, lehetőség van arra, hogy a méz származási helyéül EU-s-EU-n kívüli megjelölés kerüljön. Nem kell ráírni, hogy melyik uniós vagy unión kívüli országból való mézek, milyen arányban vannak benne az üvegben. Ez szerintem tarthatatlan állapot.

- Mit lehet csinálni?

- Jelentésemben javasoltam, hogy mindenképpen tüntessük fel a származási országok neveit és a mézkeverék arányait. Javasoltam továbbá, hogy a mézfinanszírozásra szánt összeg nagyságát az Európai Unió emelje meg 36 milliárdról 47 milliárd euróra. Ez az emelés nagyon jól jönne, a több mint húszezer magyar méhésznek is.

Erdős norbert, erdős norbert

- Ön szerint a méz jótékony hatásait eléggé élvezzük mi magyarok?

- Egyáltalán nem, de a kormánynak van stratégiája a mézfogyasztás emelésére. Jelenleg körülbelül 0,70 kg/fő az éves mézfogyasztás Magyarországon. Három éven belül el szeretnénk érni az 1 kg/fő éves átlagfogyasztást, ami egyébként Nyugat-Európában 2,5-2,7 kg között van.

- Mit lehet ez ügyben tenni?

- Például támogatni a méhészeket abban, hogy ne nagy tételben adják el mézeiket, hanem kisüveges kiszerelésekben jelenjenek meg vele a piacon. Tervbe van véve a „mézes reggeli” fantázia nevű program, ami Szlovéniában már nagyon sikeresen működik. A lényeg, hogy a gyerekek az iskolában rendszeresen kapjanak mézet reggelire. Nagyon fontos, hogy gyerekkorban megszeressék a mézet.

A mézkérdés látszólag periférikus téma, de ha jobban megismerjük a részleteket, akkor rájövünk, hogy ami a jelenben az emberek egészségét szolgálja, az a jövő zöldség, gyümölcs termésének a biztosítéka. Soha ne legyen olyan, hogy reggel ne tudjunk megenni egy kávés-, teás-, evőkanál magyar mézet.