Az elkészült vádirat szerint egy bűnszervezet működött az egyik legforgalmasabb határátkelőn. A jól fizető csempészek vihettek mindent: cigit, szeszes italt, üzemanyagot, de még permetezőszert is.

A korrupciókutató szerint nem sok esélye volt annak az egyenruhásnak, aki ebben a közegben becsületes akart maradni.

Záhonyi határátkelő, záhonyi határátkelő, Záhony
A záhonyi határállomás. MTI-fotó: Balázs Attila

A büntetési tétel felső határa 24 év

Záhony a magyar–ukrán határ és az Európai Unió kapuja. 2015 nyarán rövid időre bezárt az átkelő. Egyszerűen elfogytak az ellenőrök, mikor a Központi Nyomozó Főügyészség eddigi legnagyobb rajtaütését hajtotta végre itt akkor. Azóta befejezték a nyomozást, ötven ember ellen emeltek vádat korrupció miatt.

Az ügyészségi helyettes szóvivő azt mondta, a huszonhét pénzügyőr 7 hónapon át szedett sápot a kereskedelmi mennyiségben csempészett cigi, ital, üzemanyag, vagy permetezőszer után. A cigaretta tarifája például négy-ötszáz forint kartononként. A Kékfény úgy tudja, hogy az egyenruhások naponta ezer eurót is zsebre vághattak. Végül a Nemzeti Védelmi Szolgálat buktatta le őket titkos nyomozással.

A vádirat szerint legalább százharmincszor fizették le a pénzügyőröket, az ügyészség bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádol negyvenkét embert az ötvenből. A banda vezére civil, ő hálózta be a többieket. A volt pénzügyőrök legsúlyosabb bűncselekményeinek büntetési tételének felső határa 24 év – nyilatkozta az ügyészség helyettes szóvivője.

Nyílt titok volt

Záhony, Záhony,  határátkelő, Záhony
Záhony környékén egyfajta össznépi társasjáték a seftelés. A csempészés bocsánatos bűn, lényegében erre épül a helyi gazdaság. Itt szinte senki sem szív zárjegyes cigit, a piacon harmadába kerül az ukrán termék, és furcsán néznek arra, aki itthon tankol, miközben pár kilométerrel arrébb a benzin is sokkal olcsóbb.

Az ügyeskedésnek történelmi hagyományai vannak. Az átkosban ruhákat, leginkább farmerokat vittek ki az akkori Szovjetunióba, befelé pedig italokat hoztak be. Aztán jött a rendszerváltás, és pár év múlva beindult a benzinturizmus. Hatalmas tankú kocsikkal jártak ki Ukrajnába tankolni, a környéken pedig valóságos tározóhálózat épült ki, innen árulták az üzemanyagot.

Pár év után bezárták ezt a kiskaput, azóta már naponta csak egyszer lehet fordulni, és elvileg felírják még az autók kilométerállását is a határnál. A schengeni csatlakozás után tovább szigorodtak a szabályok. Zárjegy, vagyis adózás nélkül, nem lehetne cigarettát behozni, pedig évek óta ez a slágertermék.

Odaát kitört a bandaháború

A sínek túloldala már Ukrajna, onnan érkezik feketén a cigaretta. Záhonyban azt beszélik, korábban a Tiszán át csónakokkal csempészték az árut, aztán hőkamerákat szereltek fel a környéken, ezért egyre több bűnöző váltott módszert: egyszerűen lefizették a határellenőröket. A biznisz 2015 júliusáig működött zavartalanul.

Akkor odaát bandaháború tört ki: két rivális ukrán csoport a nyílt utcán gépfegyverrel lövöldözött egymásra, hárman meghaltak, tizenegyen megsérültek a piac felosztásáért kirobbant harcban. Itthon már akkor többen tudták, a két ország határán csak úgy lehet ipari mértékben seftelni, ha mindkét oldalon megvesznek hivatalos személyeket. Három hét múlva a Terrorelhárítási Központ megszállta a magyar ellenőrző pontot.

Sokszor félreértelmezik a bajtársiasságot

Gáspár Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi karának oktatója, korábban évekig dolgozott a rendőrök bűneit nyomozó szerveknél.

A szakértő azt mondta, mivel minden félnek érdeke a hallgatás, nagyon ritkán derül ki a vesztegetés. Csak a felszínre kerülő esetek jelennek meg a statisztikákban, a számok pedig csalókák. A nagyobb ügyszám nem azt jelenti, hogy az elmúlt években korruptabbak lettek az egyenruhások, csak azt, hogy több bűn derül ki, és ez Gáspár Miklós szerint a megtisztulás jele is lehet.

A kutató szerint a testület zárt közösség, egymásra vannak utalva, eleve összetartásra nevelik őket. Sokszor viszont a parancsnokok is félreértelmezik ezt a bajtársiasságot, akkor is összezárnak, egymást védik, amikor el kellene engedni egy bűnös kezét.

A súlyosabb esetek katonai bűncselekményeknek is minősülhetnek

A záhonyi vádlottak beosztottak, parancsnok, de még vezető beosztású tiszt sincs közöttük. Záhonyban korábban mindenki a vezetők felelősségét firtatta. Senkinek nem tűnt fel, hogy mi folyik az átkelőnél? A beosztottak gazdagodása sem szúrt szemet? Hol kezdődik a parancsnoki felelősség? A Kékfény erről kérdezte az ügyvédet.

Maroshelyi Attila korábban 23 évig volt rendőr, két éve váltott. Azt mondta, a testületnél egyértelmű belső utasítások írják elő a felettesek ellenőrzési kötelezettségeit. Fontos szempont a kiszámíthatatlanság. A súlyosabb esetek akár katonai bűncselekmények is lehetnek, nevezetesen elöljárói intézkedés, vagy ellenőrzés elmulasztása.

A vezetőknek is feljelentési kötelezettségük van

Az ügyvéd arra emlékeztetett, hogy a vezetőknek is feljelentési kötelezettségük van, ha bűncselekményt észlelnek. Az sem zárható ki egyébként, hogy épp a záhonyi parancsnok jelezte a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál, hogy gyanúsak a beosztottjai.

2010 óta kibővült létszámmal és több jogosítvánnyal a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomoz rendőrök, börtönőrök és vámosok ellen. Ők csak titkosszolgálati eszközöket használnak, és a jogszabályok azt is megengedik nekik, hogy teszteljék a hivatásos személyeket.

Három éve két járőr 18 ezer forint kenőpénzt fogadott el, ezért azonnal elbocsátották őket, azóta felfüggesztett börtönbüntetést kaptak a bíróságtól.

Korrupciós gócponttá vált a záhonyi átkelő

A Kékfény kamerán kívül beszélt volt helyi rendőrökkel, vámosokkal, és azok rokonaival is. Ők nem csodálkoznak azon, hogy korrupciós gócponttá vált a záhonyi átkelő. Mindig is az volt, de három éve új parancsnok érkezett, és szerintük utána sokkal több ember bukott le, mint előtte évtizedek alatt összesen.

Egy vámos most 140-150 ezer forintot keres, ebből pedig nehéz megélni, túl nagy a csábítás. Percek alatt meg lehet keresni a fizetés többszörösét azzal, hogy a tiszt csak színlel egy ellenőrzést. A háttérben azt is mondták, a Záhonynál szolgáló egyenruhások többsége fiatal, itt kezdik a pályát, és így tanulják a szakmát.

Azt látják maguk körül, hogy a normasértés válik normává, a korruptak nagy lábon élnek, és sosem buknak le. Beállnak ők is a sorba, egyszerűen beszippantja őket a rendszer, ezt mondja a kriminológus.

Forrás: hirado.hu