Legkésőbb 2019. december 1-ig olyan központi rendszert kell létrehozni, amely megteremti „az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát” – ezt tartalmazza a kormány új törvényjavaslata.

Egyúttal szintén országosan, egységesen kezelik majd a személyszállítással kapcsolatos adatbázisokat. Ezzel kívánják elérni például olyan „egységes országos szintű menetrendi kereső és utazástervező alkalmazások bevezetését, amelyek közvetett módon lehetővé teszik a vasút prioritásával kapcsolatos kormányzati közlekedéspolitikai elvek érvényesítését, szükség esetén az utasok közlekedési módok közötti választásának befolyásolását is”.

A kormány fogja meghatározni, hogy a rendszert milyen szervezet működtesse. Az indoklás nem ad részletes magyarázatot, milyen lesz ez az új rendszer, de utal arra, hogy eddig az informatikai fejlesztések „jellemzően egy-egy közlekedési szolgáltatóra szabott, vállalatspecifikus és vállalati szintű megoldásokat” tartalmaznak, és ezen akar változtatni a kormány.

Egyúttal korrigálni javasolnak egy hibásnak bizonyult megoldást. Amikor az új közigazgatási eljárási szabályok egy sor ügyben megszüntették a hivatali úton történő fellebbezés lehetőségét a hatósági döntések ellen, és az elégedetlen ügyfélnek csak a bírósági út maradt, a bírálók figyelmeztettek: bírósághoz fordulni bonyolultabb és költségesebb, továbbá hosszabb, mint az ügyintézési határidőhöz kötött közigazgatástól kérni másodfokú döntést. Ráadásul a bíróság csak akkor változtathatja meg a hivatali határozatot, ha az törvénysértő.

A kormány most egy ponton visszalép: a gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata során hozott döntés – azaz értelemszerűen az elutasítás – ellen a jövő évtől újra lehet fellebbezni, ha az Országgyűlés megszavazza. Seszták Miklós fejlesztési miniszter indoklása egybevág a korábbi kritikákkal: „az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai azt mutatják, hogy a fellebbezés lehetőségének megteremtése szükséges, ugyanis annak keretében lehetőség van nem jogsértő döntés esetén is az elsőfokú döntés megváltoztatására. Ez ezen ügycsoport tekintetében fontos, hiszen az ember a vizsgálat tárgya.”

Forrás: Domány András/hvg.hu