Már a bűvös álomhatár, a háromszázas ranglista közelében járt a fiatal teniszező, Bondár Anna, ám egy sajnálatos sérülés megakadályozta abban, hogy átlépje a védett ranglistát jelentő küszöböt. A kilenc hónapos kényszerpihenő után arról beszélgettünk Annával, hogyan sikerült a regeneráció, és hol tart most. (Mondanom sem kell, hogy szeghalmiként mennyire hálás és megtisztelő dolog volt vele beszélgetni, hiszen a Sárrét fővárosában rendkivül büszkék vagyunk rá, és mindarra, amit fiatal kora ellenére elért.)

Bondár Anna tenisz, tenisz, szeghalom, Bondár Anna, Békéscsaba, 20171113
A látszat csal, már nincs a pálya szélén Anna.
- Augusztusban kezdtem újra a versenyeket, de jó pár mérkőzésre és tornára szükség volt ahhoz, hogy újra visszaszerezzem azt a meccs- és versenyrutint, amellyel korábban rendelkeztem. Eleinte furcsa volt játszani, hiszen még bennem volt a sérülés gondolata, és féltettem is magam, de ma már elmondhatom, hogy játék közben nem is gondolok rá, és maximálisan a mérkőzésre, a játékra koncentrálok.

- Egy-egy ilyen sérülés nem csak fizikálisan viseli meg az embert, hanem jelen vannak a lelki tényezők is. Te ezt hogyan élted meg?

- Persze, lelkileg is fel kellett dolgozni, de segítségemre volt ebben egy sportpszichológus is, és természetesen sokan mások is álltak mellettem, elsősorban a családom, így sikerült túltenni magam rajta. Természetesen voltak hullámvölgyek, de ez előfordul.

- Legutóbb milyen versenyen vettél részt?

- Görögországban voltam két tornán.

- És milyen eredménnyel zártál?

- Az egyik versenyen párosban és egyéniben is sikerült győzni, míg a másikon párosban győztünk, míg egyéniben döntőbe jutottam.

Bondár Anna tenisz, tenisz, szeghalom, Bondár Anna, Budapest, 20171113
Egy jó ütéssel a győzelemért és a TOP 100-ért
- Hát ezt nem mondanám sima kis visszatérésnek vagy részvételnek!

- Hát igen (elmosolyodik) – egy mérkőzés kellett volna, és akkor…

- Ezek a komoly eredmények, a nemzetközi sikerek és a felnőtt magyar bajnoki cím visszaadhatják az embernek az önbizalmat.

- Igen. Szükség is volt rá, hogy újra visszanyerjem a magabiztosságomat.

- Mi a közeljövő célja?

- Először szeretnék visszakerülni oda, ahol a sérülés előtt jártam. Akkor a 304-308. helyen voltam a ranglistán, aztán hosszabb távon szeretnék a TOP 100-ba bekerülni, aztán talán még előrébb.

- Babos Tímea sikere példát adhat, hogy van mód és lehetőség a csúcsra is feljutni.

- Igen. Ilyen még nem volt. Szükség van példaképekre, hogy elérhessük a céljainkat. Jómagam nagyon szeretem Roger Federer játékát, a nők között korábban Justine Henin volt a kedvenc, de ő már visszavonult, így most a női mezőnyben nincs különösebb ikon, de sokan vannak, akitől egy-egy mozdulatot, technikát érdemes ellesni.

- Neked mi az erősséged, mi az, ami Bondár Annás?

- Nem tudom, talán a tenyeresem a legerősebb, azzal szeretem irányítani a játékot. Ha valamit mondani kell, akkor a tenyeres.

- Mi kedvenc borítás?

- A salak. Azon szeretek a legjobban játszani, az is fekszik a legjobban a stílusomhoz, a játékomhoz, talán azért mert Szeghalmon is salakon kezdtem el a játékot.

- Ha már az indulásnál tartunk, édesapádtól hallottam, hogy a hétvégén egy mini tenisztornán vettél részt.

- Igen. A szervezője, aki annak idején az én pályám indulásánál is segített, kért fel, hogy én adjam át az érmeket. Én magam is a mini tenisszel kezdtem, így természetesen ott voltam, hiszen fontos, hogy soha ne felejtse el, honnan indult.

- Milyen sűrűn vagy itthon, Szeghalmon?

- Ahogy a versenymenetrend engedi, általában havonta egy-egy hétvégét.

- A nővéreddel, Sárával milyen sűrűn beszéltek?

- Hát, ő kint van Amerikában egy teniszösztöndíjjal, de azért minden nap írunk egymásnak, és ha tehetjük, beszélünk is.

Bondár Anna tenisz, tenisz, szeghalom, Bondár Anna, Budapest, 20171113
Az ütés és a helyzet is fonák, mert a tenyeres Bondár Anna erőssége

- Vissza a teniszhez. Hogy látod, mikor érhetsz vissza oda, ahol a sérülés előtt voltál?

- Áprilisra szeretnék, de ez a versenyektől is függ. Most még lesz az idén egy törökországi torna, aztán majd januártól indul újra szezon. Közben sem áll meg az élet, jön az alapozás. Most valószínűleg rövidebb lesz, mint egy egyébként, mert a sérülés alatt sok edzésmunkára volt szükség a regenerálódáshoz.

- Engedj be minket egy picit a függöny mögé. Hogyan néz ki egy napod?

- Délelőtt fél tíztől teniszeztem, aztán volt egy kondi edzés, majd megint tenisz.

- Azért nyugtass meg, van időd fiatalnak lenni!

- Persze. Szeretek moziba járni, barátokkal lenni, csavarogni ide-oda, persze nem élem a hétköznapi fiatalok életét, de ezt nem bánom, mert szeretem, amit csinálok, szeretem a teniszt, és mindazt, amit ez jelent.

- Hosszabb távon hogyan látod a jövőt?

- Egyelőre csak a sport foglalkoztat, a teniszben szeretnék sikeres lenni, és ha ez majd egyszer az aktív időszak véget ér, akkor is a sport, a tenisz közelében szeretnék maradni. De még ilyen messzire nem nézek. Megvannak a közvetlen célok, amiket igyekszek elérni.

- Kívánom, hogy mielőbb érd el ezeket. Irány a TOP 100, a TOP 10 és minél több Grand Slam döntő és győzelem. Hajrá Anna! Van-e még valami, amit mindenképpen szeretnél elmondani?

- Köszönöm a jókívánságokat, és köszönöm mindenkinek, aki a sérülés és a nehéz időszakok alatt is mellettem állt, nagyon sokat jelentett. Még egyszer köszönöm.