Állítólag azóta is a környéken kószál a „Szellemúrnő”, Ábránfy Katalin és lánya Zsófia, aki 1540-ben Wittenbergában, a híres „Fekete-kolostorban” tanult. Az anya hírét vette, hogy lánya veszélyben van, ezért útra kelt, hogy megmentse lánya tisztességét és hazahozza Békéscsabára.

Seregi zoltán, seregi zoltán
Seregi Zoltán

Wittenbergában találkoztak Luther Mártonnal, akivel egyébként Katalin régóta levelezett. A korabeli európai erkölcsi állapotok, a papság gátlástalan zsarnoksága és cselekedeti, valamint a Lutherrel való találkozása arra indítja az asszonyt, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse az első templomokat. Ebben segítségére van a kolostor egykori vezetője, Angleu esperes, aki ellen elfogatóparancs volt érvényben, mert szembeszállt a pápai udvarral. Családjában nem mindenki nézte jó szemmel Katalin tevékenységét, öccse Ábránfy Imre azt a megbízást kapta, hogy akadályozza meg az új tanok elterjedését.

Pozsgai Zsolt: A szellemúrnő (Ábránfy Katalin) című drámáját a Békéscsabai Jókai Színház december elsején mutatja be. A darab rendezője Sereg Zoltán, a színház igazgatója.

- Miért esett erre a darabra a választásuk?

- Már régóta gondolkoztam azon, hogy a reformáció 500. évfordulóját illő módon kellene a színháznak megünnepelnie – válaszolta Seregi Zoltán. - Mivel magam is evangélikus vagyok szívügyem lett ez a téma. Olyan darabot kerestünk, mely közérthető módon írja le a korabeli, egyáltalán nem egyszerű, nagyon bonyolult történelmi helyzetet.

Szellemúrnő, szellemúrnő
Ábránfy Katalin (Kovács Edit) és Ábránfy Zsófia (Papp Barbara e. h.)

- A szerző a színház felkérésére írta meg a darabot?

- Igen. Pozsgai Zsolt már régóta együtt dolgozik velünk. Ez a közös munka tavaly kezdődött, az első változat idén tavaszra készült el, melyet kicsit átdolgoztunk, lerövidítettük.

- A mű megírásánál elvárás volt, hogy békéscsabai történetet dolgozzon fel a szerző?

- Igen, azt akartam, hogy ezer szállal kötődjön a történet Békéscsabához, hogy igazán a mienk legyen a megemlékezés a reformáció 500. évfordulóján.  Arról nem is beszélve, hogy itt él az ország egyik legnagyobb evangélikus közössége.

- Megtörtént eseményeket dolgoztak fel?

- Részben. Ez egy fikciós történet, amely azt jelenti, hogy valós környezetben, valós személyek szerepelnek, de történetük részben a képzelet szüleménye. Békéscsabán valóban élt egy Ábránfy család, melynek kastélya tényleg porig égett egy örökösödési vita miatt.

Szellemúrnő, szellemúrnő

- Hogyan ajánlaná az előadást?

- A Szellemúrnő egy sodró lendületű, szenvedélyes darab, amelyben a tragédiát a család örökség feletti vitája, a háttérben pedig a katolicizmus és a reformáció összecsapása váltja ki.  Szeretnénk bemutatni, mi volt a reformáció, szeretnénk megismertetni a közönséggel ezt a nagyon komoly történelmi szituációt, de úgy, hogy az előadás élmény legyen, ne csak nehéz gondolat, ami el sem jut a néző lelkéig.

Szellemúrnő, szellemúrnő
Ábránfy Katalin

- Másfél éve vezeti igazgatóként a színházat, korábban igazgatóhelyettes volt. Van különbség a két vezetői státusz között?

- Ég és föld, nem összehasonlítható a két státusz. Ma a színház minden pillanatáért én felelek. Egy igazgató kollegám frappánsan ezt így fogalmazta meg: naponta legalább száz döntést kell hozni, aminek a fele biztosan rossz döntés. Mindenesetre száz alkalmazott és további nyolcvan, kilencven, a színházhoz megbízással, illetve szerződéssel kapcsolódó ember munkáját kell irányítanom.

- Ha már szóba került a megbízás és a szerződés, az koncepció, hogy minden évben jönnek vendégművészek, színészek, rendezők Békéscsabára?

- Igen, ennek több oka is van. Mivel kis színház vagyunk, nincs minden karakterhez színészünk. Másrészt mind a nézőknek, mind a társulatnak jót tesz, ha egy elődásban vendégművészek szerepelnek. Új impulzus, új élmények, erre a nézőknek és a kollegáknak is szükségük van. A vendégművészes előadásink is mindig sikeresek.

- Ha már siker. Látom, hallom és tapasztalom is, hogy közönségszervezőik ott vannak „minden kilométerkőnél”…

- Nagyon fontos a szerepük a színház életében. Egyrészt, mert rengeteg hasznos szabadidős elfoglaltsági ajánlat van, másrészt hiába jók az előadások, ha hírük nem jut el a nézőkig. Azt természetesen tudjuk, hogy a jó előadás a legjobb közönségszervező, és mi mindent el is követünk ennek érdekében. De jó bornak is kell a cégér, mi sem nélkülözhetjük a szervezők munkáját.

- Egyébként nő a színház látogatottsága?

- Kicsivel mindig, de azért már évek óta közel azonos szinten van a nézőszámunk. Sok mindent megteszünk a fiatalokért, de a tények azt mutatják, hogy a középkorúak és az idősebbek alkotják nézőink legnagyobb százalékát. Az ő megtartásuk és a fiatalok bevonzása soha el nem múló feladatunk.

Seregi zoltán, seregi zoltán

- Közeleg az év vége. Mikor kezdődik a téli szünet?

- A mi téli szünetünk december 18-tól január kilencedikéig tart. Persze ezalatt sem csak pihenésről szól az életünk, a Diótörővel országjárásra indulunk, négy sportcsarnokban lépünk fel. Győr, Budapest, Miskolc és Szolnok lesznek a túra állomásai.

A Békéscsabai Jókai Színház legalább három színjátszótér programjáért felel. A színház saját műsorterve mellett ők szervezik és bonyolítják le a Csabai Nyár előadássorozatát, és ugyancsak a Jókai Színház feladata a Szarvasi Víziszínház programtervének összeállítása és az előadások levezénylése. Náluk gyakorlatilag nincs üresjárat, minden évszakban teljes üzemódban dolgoznak. De ez Seregi Zoltán szerint teljesen természetes, hiszen egy színháznak saját városában a kultúra zászlóshajójának kell lennie. Ez a küldetése a Békéscsabai Jókai Színháznak is.

Fotó: A-TEAM/Nyári A.