– Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmat: mit jelent az adventi időszak?

– Háromféle megközelítésben lehet választ adni erre a kérdésre. Az általános nézet szerint ilyenkor készülünk a szeretet ünnepére, gondolunk a rokonainkra, barátainkra – régebben ezt képeslapokkal fejeztük ki, ma más módokon. Aztán, ha eljön a Karácsony, összejövünk a családtagokkal, rokonokkal, megajándékozzuk egymást és persze finomakat eszünk.

Seidl Ambrus, Seidl Ambrus, Szarvas
Seidl Ambrus (felvételünkön) szerint nem külsőségekben, hanem szívben és lélekben kell felkészülni az adventre. Fotók: Lipták Judit

– Mi lenne a másik megközelítés?

– A kereskedők oldaláról nézve ez a legnagyobb biznisz időszaka, ilyenkor számíthatnak a legmagasabb bevételekre. Ők bizonyára nem örülnek, hogy most a naptárból adódóan csupán három hetes az advent, mert a negyedik vasárnap már Szentestére esik. Természetesen a vásárlás, az ajándékok is jelentenek egyfajta örömöt.

– És elérkeztünk a harmadikhoz…

- A harmadik pedig a vallásos megközelítés: lélekben készülünk az Úr eljövetelére, haladunk a megtestesülés titkának megismerése felé. Nálunk, katolikusoknál ezt a célt szolgálja például a hajnali szentmise-sorozat. Szó szerint hajnali, mivel reggel hat órakor kezdődik a templomban - ebben a hidegben ez már önmagában is egyfajta áldozathozatalt követel.

Szarvasi betlehemi jászol, szarvasi betlehemi jászol, Szarvas
Betlehemi jászol Szarvason, a Kossuth-téren. Ide várják közös ünneplésre és gyertyagyújtásra a város lakóit az adventi vasárnapokon.

– Hogyan lehet jól felkészülni lelkileg az adventre? Mire kell odafigyelni?

– Szívvel-lélekkel kell készülni, a fényt, a szeretet továbbadva, a haragokat, szembenállásokat elsimítva. Jó, ha ilyenkor felerősítjük magunkban a szenvedők, az elesettek iránti együttérzést, az empátiát. És nagyon fontos a megbocsátás – azt ugyanis nem lehet a szupermarketben megvenni! Sajnos azt kell mondanom, hogy manapság nem igazán divat az adventi lelki készülés. A különböző vallási felekezetekben még a templomba járók egy része sem érzi át igazán ennek a jelentőségét, inkább csak megszokásból, hagyománytiszteletből vannak jelen az összejöveteleken. Generációk nőttek fel úgy, hogy a vallás nem volt jelen az életükben.

Szarvasi betlehemi jászol, szarvasi betlehemi jászol, Szarvas
– Napjainkban viszont már sok az egyházi fenntartásban működő óvoda, iskola.

– Igen, ez örvendetes dolog. Nagyon fontos, hogy ezekben az intézményekben valóban keresztény szellemiségű óvónők, tanítók, tanárok neveljék a gyerekeket. Sőt, szükség van arra is, hogy a pedagógusok ismerjék ne csak a keresztény, hanem más vallások alapjait is, mivel pályájuk során különböző vallású gyermekekkel kerülhetnek kapcsolatba. Az országos helyzetre nincs rálátásom, de azt tudom, hogy itt Szarvason, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karán minden hallgató részt vesz ilyen témájú előadás-sorozaton.

– Ma este nagyon sok családban meggyújtják az első gyertyát az adventi koszorún. Milyen más hagyományok kapcsolódnak még ehhez az időszakhoz?

– Az adventi koszorú készítése valóban élő hagyomány, ez a gyerekek számára is nagyon vonzó – éppen a gyertyafény miatt. Fontos azonban, hogy mindez ne maradjon a kellékek, a csillogás szintjén, hanem nyisson utat az értékek felé, vezessen minket Krisztus felé. Régebben szép szokás volt a betlehemezés, ma már ezt inkább csak színpadról ismerjük. Az adventi naptárnak (illetve korábban fiókos szekrénykének) egykor jelentős szerepe volt az erkölcsi nevelésben: az ajándék annak járt, aki jól viselkedett, de a szülői megbocsátásnak köszönhetően a gyermek akkor is megkaphatta, ha netán rossz fát tett a tűzre. Szarvasi katolikus templom, szarvasi katolikus templom, Szarvas
A szarvasi katolikus templom.

– Szarvas lakóinak többsége evangélikus. A katolikus közösség, melynek Ön a pásztora, lényegesen kisebb lélekszámú. Nehezebb így a feladata?

– Talán éppen a „kisebbségi létből” adódóan az itteni katolikus közösség nagyon erős és összetartó. A lélekszámunk kevés, de a lelki életünk erős. A vallásgyakorlás szempontjából országos összehasonlításban is átlag feletti statisztikákkal rendelkezünk. A városban mintegy 2 ezer katolikus él, akiknek körülbelül 10 százaléka nagyon szorosan kötődik a templomhoz, további 30-40 százalékuk pedig ritkábban ugyan, de eljár a misékre és más alkalmakra. Jómagam immár tíz esztendeje szolgálok Szarvason, s hálás vagyok Istennek azért, hogy ilyen jó híveknek hirdethetem az Igét.

*

A megye más településeihez hasonlóan Szarvason is közös gyertyagyújtásra várják a város lakóit az adventi időszakban. December 3-án Lázár Zsolt evangélikus esperes, december 10-én Pentaller Attila református lelkész, december 17-én Zahorecz Pál evangélikus lelkész, december 23-án (tehát kivételesen szombaton, mivel vasárnap már Szenteste lesz) pedig Seidl Ambrus katolikus plébános osztja meg ünnepi gondolatait a Kossuth-téren felállított betlehemi jászolnál. Az adventi gyertyagyújtások minden alkalommal délután négy órakor kezdődnek, s kulturális műsorral és meleg teával is várják a résztvevőket.

*