Egy kicsit kevesebb magyart fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, mint egy évvel korábban, de még így is 2,46 millió ember van bajban. Az életszínvonalról szóló KSH-kiadványból kiderül az is: a legnagyobb szegénységi kockázat az, ha valaki gyereket vállal, elveszti a munkáját vagy romának születik.

Az egy főre jutó nettó jövedelem (beleértve minden segélyt is) alapján átlagosan havi 99 916 forintból kell kijönnie egy magyarnak. A jövedelmi különbségek óriásiak, az ország legjobban élő tizedének havi 305 ezer forintja van fejenként, a legszegényebb tíz százalék pedig havonta 28 ezer forintból tengődhet. Nem csoda, hogy az MNB is úgy számolt: ha egy család keresői elvesztik a munkájukat, 2-3 hónapnál tovább nem nagyon tudnák fizetni a törlesztőrészleteiket. Abban semmi meglepetés nincs, hogy a legjobban a budapestiek élnek, az viszont látványos, hogy nekik majdnem másfélszer annyi pénzük van, mint a falusiaknak. A kiadások vizsgálatából pedig az is kiderült: a lakásfenntartás és az étkezés a jövedelem csaknem felét elviszi, pedig bármilyen hihetetlen, európai viszonylatban alacsony nálunk a rezsi.

Bejelentette a kormány, mennyivel nőnek jövőre a nyugdíjak. A 3 százalékos emelést a törvényi előírásoknak megfelelően kapják az érintettek, míg a további 0,8 százalékot azok, akiknek 2017-nél korábban állapították meg a nyugdíjat. Addig is decemberben azoknak kell vigyázniuk, akik korhatár előtti nyugdíjellátást kapnak, és emellett dolgoznak is: elviekben előfordulhat, hogy vissza kell fizetniük az utolsó havi nyugdíjukat.

Az öregségi nyugdíjak a megyei átlagbérek csak 58-80 százalékát érik el jelenleg, és ez az arány várhatóan csak romlani fog. Az átlagbérből élőknek megoldás lehet, ha havonta húszezer forintot félretesznek, de egy jól kereső vállalkozónak ez kevés lesz ahhoz, hogy nyugdíjasként is megőrizze jelenlegi életszínvonalát. Nem csoda, hogy népszerűek lehetnek a nyugdíjasszövetkezetek: van, aki a helyi televízióban kapott munkát így, de dolgoznak ásatáson, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és még a közétkeztetésben is. Most pedig a toborzás újabb köre indul el, 50-100 ezer embert szeretnének visszavinni a munkába.

„Csak azt ne kérdezze, hogy mennyi lesz karácsonykor a tojás” – ezt mondta kérdésünkre a magyar Tojóhibrid–Tenyésztő és Tojástermelők Szövetségének elnöke. Annyi biztos: most már 60 forint körül jár a tojás darabjának ára, de az még nagy kérdés, mi lesz a százforintos árból, amellyel az év végi bevásárlások előtt sokan riogatnak.

Valójában nem a madárinfluenza vagy a bolhairtó-szennyezés nyomán megritkított baromfiállomány miatt araszol felfelé a tojás ára – mondták el a szakértők. Az igazi ok az lehet, hogy miközben a kereslet nő, az irtószer használata miatt hiány lett a holland tojásokból. Ez pedig előbb a német piacon mutatkozott meg, most pedig ennek a hullámai elértek Európának erre a felére is.

Meghátrált a kormány a silány élelmiszerek ellen vívott háborúban. A korábbi, nagy szigort ígérő törvényajvaslatukat visszavonták, egyelőre beérik azokkal az eszközökkel, amelyeket Brüsszel felajánlott az élelmiszerek kettős minőségének megszüntetésére. Más kérdés, hogy ezek inkább a gyártók kezébe adnak fegyvert.

Persze az is igaz, hogy a Nébih két vizsgálatából alig olvasható ki, hogy különbség volna a magyar és a nyugati ételek között, sőt, bizonyos esetekben nem is ugyanaz a termék szerepel az összevetésben. Jean-Claude Juncker ennek ellenére segítséget ígért. Igaz, nem abban, hogy a gyártókat büntethessék, hanem abban, hogy a fogyasztóvédők egységes szempontok alapján vizsgálhassák meg a termékeket Európa-szerte.

Forrás és a teljes cikk elérhető itt: hvg.hu