Balázs Péter kamionos regényíró, kamionsofőr, Balázs Péter és Szöllősi Kitti, regényíró, Szeghalom, 20171215
Az igazság, hogy hideg van
Péterrel Körösladányban, a csütörtöki piacon futottunk össze, ahol a csontrezegtető zimankóban éppen az újonnan megjelent regényét árulta, és igyekezett népszerűsíteni. Mellette Kitti nagymamája árulta a sült tököt, míg ő ott didrgett egy vékonyka kabátban a református templom árnyékában. Javaslatomra a hidegből egy kávéra behúzódtunk egy melegebb helyre, hogy kifaggathassam, mi vezette őt, őket arra, hogy egy regény megírásába fogjanak, és amíg beszélgetünk, legalább egy kicsit átmelegszik.

- Már kisgyerekkorom óta kamionos akartam lenni. Persze erre megvolt a családi indíttatás, mivel édesapám is hosszú évtizedeket töltött az utakon, és engem már magával vitt gyerekként is az útjaira. Tőle és másoktól is számtalan érdekes történetet hallottam, és vonzott a kamionosok izgalmas világa. Már én is egy évtizede járom az utakat sofőrként, és megvannak a magam történetei, amelyeket érdemesnek tartottam arra, hogy könyvben is megörökítsük. Már régóta terveztem, de az igazi indíttatást az jelentette, hogy megszületett a kisfiam, Levi, és neki szántuk, neki ajánlottuk a könyvet.

- Mi volt a cél a könyv megírásával?

Balázs Péter kamionos regényíró, kamionsofőr, Balázs Péter és Szöllősi Kitti, regényíró, Szeghalom, 20171215
Peti és Kitti nem csak íróként páros
- Először is szerettem volna a kamionosok világát egy kicsit más szemszögből, úgymond belülről megmutatni, másrészt egy izgalmas történetet szerettünk volna összehozni, ami a kívülállók számára is érdekes lehet.

- Hogy érzed, sikerült?

- A visszajelzések nagyon jók. Sokan azt mondták, vagy írták a közösségi oldalakon, hogy le sem tudták tenni. Egy ültőben elolvasták. Persze nem egy nagy terjedelmű könyvről beszélünk, inkább egy rövid, pörgős történetről, amit a kamionosok egy hosszabb várakozás során elolvashatnak. Sokszor hetekre távol vagyunk otthonról, a családtól, és ezekben az időkben valami hasznos dologgal érdemes eltölteni az időt. Én is ilyen esetekben főzőcskézem, biciklizem, de nagyon szeretek olvasni is. Úgy gondoltam, sok kamionos van így ezzel, így jól lenne egy olyan könyv, ami rólunk szól, a mi világunkat mutatja be.

- Ha műfajilag meg kellene határoznod, akkor mit mondanál a könyvetekről?

Balázs Péter kamionos regényíró, kamionsofőr, Balázs Péter és Szöllősi Kitti, regényíró, Szeghalom, 20171215
Az olvasás mellett nagy szenvedély a bicikli
- Egyértelműen kalandregény. Van benne egy pici történelem, krimi, és persze nem hiányozhat némi autós üldözés sem. De nem szívesen árulnék el többet. Olvassa el mindenki, és akkor majd maga eldönti. A regény elejére is azt írtuk, hogy kitalált cselekmény valódi történetek és események felhasználásával.

- Kittinek milyen szerepe volt az alkotói folyamatban?

- Átbeszéltük a történeteket, hogy mi érdemes, és mi nem arra, hogy a könyvbe bekerüljön. Segített a szöveg megfogalmazásában, finomításában. Jó néhányszor átolvasta a kéziratot, javítgatta, csiszolgatott rajta. Ami persze a legfontosabb, egy biztos hátteret adott, és ő a legfontosabb célközönségünk, Levente édesanyja.

- Mikor készültetek el a munkával?

- Nagyon gyorsan haladt minden. Csak bele kellett vágni. Valamikor nyáron kezdtünk bele, és azon kaptuk magunkat, hogy már októberben Niki tördelte a szöveget. Itt szeretném neki, Hencz Nikolettának megköszönni a munkáját, és azt, hogy egy ilyen szép borított tervezett a könyvünkhöz, és persze a nyomdának is szép kivitelezéshez.

- Hogyan éled meg, hogy író lett belőled?

- Még fel se fogtam. Az utóbbi időben, hogy hirdetjük a könyvünket, és látják a könyvvel együtt a fotóinkat, azt vettem észre, hogy megnéznek a boltban, az utcán, odafordulnak, megszólítanak. Volt, hogy idegenek is gratuláltak. Furcsa, de jó érzés.

Balázs Péter kamionos regényíró, kamionsofőr, Balázs Péter és Szöllősi Kitti, regényíró, Szeghalom, 20171215
Útközben a saját könyvvel
- Mi volt az első élmény a könyvvel kapcsolatban?

- Jó volt az alkotói munka is, de az felülmúlhatatlan, amikor a nyomdában kézbe veszi az ember a saját könyvét. Akkor jöttem rá, hogy valóban itt van. Érzem az illatát, a tapintását, és hogy kész van, és a mienk. Nagyon jó érzés.

- Hogy álltok az eladással?

- Azt azért tudni kell, hogy ismeretlenül nagyon nehéz érvényesülni a könyvpiacon, de mégis azt mondom, hogy jól haladunk. Tegnap is tizenkét példányt rendeltek interneten keresztül, és hasonló számok voltak a korábbi napokban is. Elsőkönyvesként szerintem ez nagyon jó.

- Akkor lesz folytatás?

- Most azt mondom, hogy igen. Sokan, akik már elolvasták, jelezték, hogy várják a következőt. Márpedig az olvasó az első.

- És a kamionozás?

- Hosszabb távon talán váltok, de egyelőre marad. Szeretem csinálni, szeretem ezt a világot, bár amióta megszületett Levi, azért sok minden megváltozott.

- És a következő könyv is a kamionosokról fog szólni?

- Persze. Ezt a világot ismerem, ebben vagyok otthon.

- Akkor sok sikert ehhez a könyvhöz is, és a következőkhöz is.

Balázs Péter kamionos regényíró, kamionsofőr, Balázs Péter és Szöllősi Kitti, regényíró, Szeghalom, 20171215
És akinek a könyv íródott, Levente a friss és ropogós regényekkel