A cégcsoport kvázi első lába az agrárium. Hogy indult el a vállalkozás?
Én tulajdonképpen az édesapám mellett a mezőgazdaságban nőttem fel; így a mezőgazdasági szakközépiskola után nekem természetes volt, hogy ebbe az irányba indulok el: a Mosonmagyaróvári Agrártudomány Egyetemre jelentkeztem, ahol általános agrármérnöki, majd a keszthelyin növényorvos szakmérnöki diplomát szereztem.

Az ismerőseid nem sziszegtek, hogy Nyugat-Magyarországról hazajöttél?
Nekem ez a térség a szülőhazám. S miután visszajöttem, nagyon rövid ideig alkalmazottként dolgoztam egy országos kereskedő cégnél, majd rájöttem, hogy nem akarok alkalmazott lenni, és 2001-ben megalakítottam az egyéni vállalkozásomat.

Matyi istván - gemma bt., matyi istván, Békéscsaba, 20171221
Matyi István és a galéria
Azt olvastam valahol, hogy míg a nyugat-európai fiatalok egy multinál dolgoznának, addig a hazai társaik leginkább egy saját vállalkozásba fognának.

Személy szerint sokkal jobban örülnék, ha minél több vállalkozás működne hazánkban.

Pedig a KATA adózási forma a kisvállalkozásoknak kedvez.
Vagy inkább a kényszervállalkozásoknak. Egyébként én is így kezdtem, mikor 2004-ben átvettük feleségemmel a Bt-t.

Egyedül?
Igen. Az első időszakban én voltam az egyedüli alkalmazott.

Akkor is már Gemmának hívták?
Igen, a nevet a régi tulajdonosai adták a cégnek, akik azonban nem működtették a vállalkozást.

Mit takar a gemma szó?
Több jelentése van: bimbó, drágakő, rügy, hajtáskezdemény.

Tehát már idő előtt is a mezgazdaságról szólt a vállalkozás. Hogy került a képbe az irodaszer?
Ahogy mondtam, elsősorban szaktanácsadással foglalkoztam: a gazdákkal tárgyalva jártam a határt, és hát a mezőgazdasági, tényleges idény ugye csak tavasztól-őszig tart... Így az összes szabadidőmben azon gondolkodtam, hogy egy nagyobb céget kellene építeni. Az irodaszer ágazat is véletlenül jött 2006-ban. Tulajdonképpen akkor lettünk cég, és már lettek alkalmazottak is, elkezdett nőni az árbevétel.

 

Sáfián-gerencsér szilvia, matyi istván és végváry edina - gemma, gemma, Békéscsaba, 20171221
Sáfián-Gerencsér Szilvia könyvelővel és Végváry Edina üzletfejlesztési vezetővel

 

Amikor az imént a határról és a gazdákról meséltél, felcsillant a szemed. Ez nem okoz némi kettősséget, hogy mezőgazdász is vagy és ugyanakkor egy nagy céget is képviselsz?
Itt számos posztom van: ügyvezető és alkalmazott is vagyok – vállalkozóként továbbra is szaktanácsadást végzek.

Tehát 2006...
Beindult az Irodavilág, majd hamarosan beütött a válság, amely a svájci frankos céges autó flotta lízing által az addigi összes megtermelt jövedelmünket uszkve néhány óra alatt el is vitte.

Noha egy vállalkozónak mindig résen kell lenni, hiszen számos tényező befolyásolja a mindennapokat.
A válságnak komoly előjelei nem voltak. És nem is lehetett kivédeni. Ha ez nem lett volna, akkor az ország helyzete teljesen más lenne: ez a krach egy generációt üldözött ki külföldre...

Miképp éltétek át a krízist?
Nagy nehezen, de továbbléptünk. Először a mezőgazdaság kereskedelmi területén kezdtünk el fejleszteni. 2010-ben megalakítottuk a Gemma Agro Kft.-t. Majd 2013 végén jött a tarhosi elképzelés: szerettünk volna a cégnek egy központot, ahol az összes vidékfejlesztési törekvésünknek, társadalmi szerepvállalásunknak megfelelő helyet találtunk.

 

Tarhosi falunap - futóverseny, tarhos, Tarhos, 20171221
A gemmások is rajthoz álltak a Tarhosi Falunap jótékonysági futóversenyén (képek)

 

„Egy vállalkozás a vidékért...", áll többek között a Gemma oldalán.
A vidékfejlesztés kifejezést eddig minden kormány a zászlójára tűzte, miközben az látjuk, hogy az elmúlt 30 évben elszegényednek, elnéptelenednek a magyar kistelepülések. Alapvetően ez egy nagyon nehéz és összetett terület. A Gemma a vidék felemelésén keresztül képzeli el hosszútávon a fennmaradását és fejlődését. Ehhez elsősorban színvonalas munkahelyeket kell létrehozni itt vidéken. Nem elég néhány összeszerelő csarnokot telepíteni, ahol mindenki ugyanazt a sablonmunkát végzi. Így könnyen elvész az emberekben rejlő kreativitás és tehetség, mely szerintem a legjelentősebb és egyre kihasználatlanabb erőforrásunk. Mi éppen ezért egy színvonalas vállalatcsoport építésén fáradozunk, mely figyelembe veszi a különböző emberek különböző képességeit.

Korábban mi is írtunk a tarhosi projektről. Mikorra tervezitek a megvalósítást?
A megvalósításon folyamatosan dolgozunk. Az eredeti terveink szerint ilyenkor már félúton járnánk, de azt tudni kell, hogy mi eddig semmilyen uniós forrást nem kaptunk. Kétségtelen, hogy a vidékfejlesztésen kívül az oktatás a másik elhanyagolt terület, ráadásul a kettő egymástól elválaszthatatlan. A vidék felemelésének nélkülözhetetlen eleme a megélhetést biztosító munkahelyek mellett a tudás átadása mind a jövő szakemberei, mind pedig partnereink felé. A zenei oktatásnak pedig vitathatatlan „bölcsője" Békés-Tarhos.

Továbbá felkaroltátok a kvázi Gulyás-örökséget is: ismét a muzsikától hangos a tarhosi zenepavilon. Hogy kapcsolod össze a kultúrát a gazdasággal?
A kultúra egy olyan terület Magyarországon, melyet elsősorban az állam működtet, egyre kevesebb forrásból. Meggyőződésem, hogy a jövő vidéki kulturális intézményeinek működtetése magántőke nélkül fenntarthatatlan. Ha belegondolsz, a sport is hasonló cipőben jár: a magánbefektetők működtetik profi módon, eredményesen. És itt nem a magyar futballra gondoltam...

Muzsikáltál amúgy?
Nem, csak fogyasztó vagyok.

 

Tarhos: pro musica fúvósötös tábor résztvevői - gemma, gemma, Tarhos, 20171221
A nyári Pro Musica Fúvósötös Tábor résztvevői...

 

Komolyzene?
Eléggé ritkán hallgatom, de ez nem jelenti azt, hogy nem érzem jól magam egy ilyen koncerten. Ráadásul a legtöbb ember nem is volt még szimfonikus hangversenyen. Nekem volt szerencsém vidéken és a fővárosban is részt venni különféle kulturális rendezvényeken és meggyőződésem, hogy a vidéki embernek is van igénye a kultúrára, a művészetek alkotó, közösség formáló erejére. Ezért úgy gondoljuk, hogy nem szabad veszni hagyni a Békés-tarhosi Énekiskola kulturális örökségét, szellemiségét. Szerintem ennél komolyabb küldetést nehéz lenne fölvállalni.

Mindamellett a tarhosi beruházásaink kivitelezése kapcsán, egy jó tucatnyi fővel – képzett asztalosok, villanyszerelők, kőművesek – megalapítottuk az építőipari üzletágunkat is. Hamarosan az egyik, általunk kivitelezett csabai családi házunkat adjuk át. Tehát a következő lépés, hogy építőipari üzletágunkat fejlesztjük.

Pályázatok nélkül.
Igen.

Na, ez a siker titka.
Nagyon nehéz így versenyben maradni, de erőt ad az önmagunkban, munkatársainkban és a vidéki emberekbe vetett hitünk.

 

Szép beszéd olvasótábor - tarhos, tarhos, Tarhos, 20171221
... és a Szép Magyar Beszéd Olvasótábor tagjai - Tarhoson

 

***

2018 végére a békéscsabai Balassa utcában (Északi Ipartelep) elkészül a vállalkozás központi telephelye és logisztikai központja. A 400 milliós beruházás saját erőből és banki finanszírozásból valósul meg.