A Minecraft több szempontból sem szokványos sikerjáték. Például nem valamelyik nagy fejlesztőcégtől származik, hanem egy átlagos svéd programozótól (akit persze azóta milliárdossá tett); bár nagyrészt az interneten játsszák, elég egyszer megvenni, nincsenek időközben megvásárolandó extra tartalmak (legalábbis a fejlesztői szándék szerint nincsenek); grafikája is messze elmarad a hagyományos értelemben vett „jótól”, igaz, egyszer egy méteres kockákból álló „szögletes” világa azonnal felismerhető.

Mi is ez?

A Minecraftben a világot alkotó, különböző anyagú kockákat kell összegyűjteni („kibányászni”), amikből egyrészt LEGO-szerűen építkezhetünk, másrészt használati tárgyakat készíthetünk. A játék két alapvető módja a túlélési mód, ahol a célunk önmagunk megvédése az időnként megjelenő zombiktól és egyéb szörnyektől, illetve a kreatív mód, ahol erőszakmentesen és végtelen mennyiségű nyersanyagból építkezhetünk. A játéknak ezen felül sem története, sem végcélja nincs, ami csak jót tesz a nem lanyhuló függőségnek. A tér végtelen és véletlenszerűen generált, a milliós rajongói bázis az utóbbi időben gyakorlatilag mindent megépített benne, legyen szó létező városokról és teljes országokról, történelmi eseményekről, híres fantáziavilágokról, esetleg éppen bonyolult elektronikai berendezések aprólékosan kidolgozott makettjeiről.

Így látják a gyerekek

Az általunk megkérdezett játékosok szerint az egyszemélyes mód inkább csak bevezetésnek felel meg, a játék igazán csak a multiplayer módban nyílik meg. Ez teljesen decentralizáltan, sok egymástól független szerveren zajlik: van, hogy csak néhány barát játszik egymás között, de az események nagy része nagyobb, profi módon üzemeltetett szervereken történik. Ezek általában sokféle módot és plugint, azaz az alapjátékban nem szereplő, felhasználói gyártású módosításokat használnak. Különösen népszerű például egy olyan mód, amelyik az Éhezők viadala-filmeken alapul, azaz a lényeg az utolsóként életben maradás. De megvannak azok a játékosok is, akik inkább csak szép dolgokat szeretnének építeni. A hazai minecraftes Facebook-csoportokban december eleje lévén éppen kockákból kirakott óriási Mikulás-fejek és karácsonyfák árasztanak el mindent, de látni például a közelmúltból a Parlamentet és a Harry Potterből ismert Roxfortot is.

A szerverek üzemeltetéséhez egy ponton túl komoly, koncentrált munkára van szükség, ami áll a szerver bérléséből, bekonfigurálásából, karbantartásából és a rendszeres moderátori jelenlétből. Ezt egy kisebb szerver esetében 2-3 ember is el tudja látni, de forrásaink szerint a nagyobbak akár 15 fős stábbal is működhetnek. Ezen a szinten már elkerülhetetlen a mocskos anyagiak felbukkanása: a szerver bérléséhez folyamatos adományokra van szükség, amit többféle módon is be lehet gyűjteni. Ennek leggyakoribb módja, hogy bizonyos kiváltságokat (pl. repülés, nagyobb telek az építkezéshez), illetve speciális tárgyakat csak pénzért lehet megszerezni. Az egyik legnagyobb hazai szerver már saját fizetőeszközzel (ún. „bányászérme”) is rendelkezik, amit természetesen valódi pénzzel, illetve bizonyos mennyiségű játékban eltöltött idő révén lehet megszerezni. De feltűnnek a klasszikus merch-tárgyak, azaz plüssfigurák vagy a szerver nevével ellátott egyedi pólók is.

De néhányan már a direktebb üzleteken is rajta tartják a szemüket. A minecraftos Facebook-csoportokban hirdet olyan is, aki technikai és marketingtudását árulná szervereknek („80%-os kedvezménnyel”), de van olyan szerver is, amely éppen ügyfélszolgálatost toboroz moderációs és live chat munkára, amiért a játékra vonatkozó előnyök mellett pénzben is fizetnének. De a színtéren mozgó forrásaink szerint mindezzel együtt, aki nem akar, annak nem muszáj fizetni, a játék bármilyen plusz anyagi befektetés nélkül is nyugodtan játszható.

Bár a játékot forrásaink szerint nagyrészt 10-14 éves, illetve néha ennél is fiatalabb gyerekek játsszák, a vezetők azért sokszor idősebbek, egy szerver hirdeti is magát az egyik Facebook-csoportban a „ha eleged van a 10 éves adminokból” szöveggel.

Bár sok más játékhoz képest a Minecraftra szokás a béke szigeteként tekinteni, a rosszindulatú trollkodástól azért itt sem teljesen mentes a közösség: létező szokás a „griefing”, azaz mások építményeinek a direkt, öncélú lerombolása, amire a játékban elérhető robbanóanyag, a TNT külön lehetőséget ad. Forrásaink szerint ennek kivédésére a nagyobb szerverek bevezették a telek levédetésének lehetőségét.

A Minecraft-élménynek a youtube-os játékvideók nézése és előállítása majdnem olyan fontos része, mint maga a játék. Mivel a mainstream játékokkal ellentétben a Minecraft semennyire sem rágja az ember szájába, hogy voltaképpen hogyan is kellene játszani, egyszerűen csak beledob az események közepébe, logikus is, hogy az ismeretek a közösségben egymás között terjednek. Ezen kívül vannak, akik a komolyabb építményeiket mutatják be, vagy szerverüket reklámozzák ilyen módon. A színtér persze itt is kitermeli a maga híresebb videósait. A minecraftos Facebook-csoportokban olyan szervert is találni, ami a „Szeretnéd, hogy a kedvenc videósod a TE pályádon játsszon?”-felhívással hirdeti szolgáltatásait.

Így látják a tanárok

Ahogy lassan az idősebbek számára is egyértelművé válik, hogy a „gép előtt ülés” nem csak haszontalan időtöltés, hanem egyszerűen innen nyerhetjük ma az életben releváns képességek és információk jó részét, törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb felbukkan egy olyan videojáték, amiért a szülők és pedagógusok is rajongani fognak.

A Minecraft jótékony hatásairól már sokan sok mindent leírtak, és egyre többen használták is oktatási céllal: a nagy áttörést ezen a téren az adta meg, amikor a Microsoft 2014-ben megvásárolta a játékot. Ezt a lépést akkor sokan bírálták, amiért a játékot kitaláló Markus Persson szembehelyezkedett eleinte hangoztatott multiellenes elveivel, a tulajdonosváltással járó leglényegesebb újítás azonban inkább csak javított a játék renoméján. Ez volt a Minecraft külön az iskolákba szánt változata, a Minecraft Education Edition, amit a Microsoft a programozói gondolkodásba bevezetésként hirdet, és éppen mostanában indul el Magyarországon is az első vele kapcsolatos kezdeményezés, ami mögé az állam is nyíltan beáll.

A Minecraft készségfejlesztő hatása melletti egyik leggyakoribb érv, hogy türelemre és megfontolt tervezésre nevel, illetve fejleszti a problémamegoldó képességet. A játékban a nyersanyagok szűkösek, a kibányászásukhoz idő kell, így tudni kell velük okosan gazdálkodni. Míg a legtöbb játékban a program által megadott küldetések keretein belül mozgunk, megadott célokkal, addig itt a célok hosszú távúak, szigorúan nekünk magunknak kell meghatároznunk őket magunk számára: azt leszámítva, hogy túlélő módban a szörnyek megölhetnek, a programnak mindegy, mit csinálunk. A játékos ezen keresztül sokak szerint megtanulhatja, hogy az életben lassan kell építkezni, észnél kell lenni, saját célokat kell felállítani és elérni. A többszemélyes játék során pedig a gyerekek elsajátíthatják a munkamegosztás, a közös gondolkodás, a csoportos szervezés készségeit.

Fontos emellett, hogy a Minecraftben a barkácsjelleg nem korlátozódik a játék világára, hanem az egész körülötte levő miliőt beszövi. A játékosok a videózástól a közösségépítő aspektuson át a saját tervezésű játékmódosításokig számos olyan dologba beletanulnak, ami a későbbiekben más irányokba is elvihető. Dániel, az egyik minecraftos Facebook-csoport 18 éves adminja állítása szerint a játék hatására kezdett el 3D modellezést tanulni, mivel egy idő után limitáltnak érezte a Minecraft által kínált kockaformákat, és szeretett volna magasabb szinten is tervezni. Bognár Amália magyar-történelem szakos tanár, aki az elsők között volt, akik az országban elkezdték beépíteni foglalkozásaikba az új módszert, a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a játék „a 21. századi képességek mindegyikét érinti, fejleszti. Valós problémák megoldása elé állítja a diákokat, miközben együttműködve új, digitális tartalmakat hoznak létre."

Szeverényi Irma sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó utazó gyógypedagógus órái végén rendszerint lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy bemutassák kedvenc játékaikat. Ezek közül sok nem nyerte el a pedagógus tetszését, a Minecraftben viszont gyorsan meglátta a potenciált, így az rövidesen a sakk mellett Szeverényi másik fő fejlesztőjátéka lett. Meglátása szerint mindkét játék fejleszti a térbeli gondolkodást, ami a technikai jellegű kreativitás egyik legfontosabb fokmérője, illetve az együtt gondolkodás, kommunikáció képességét.

A 10-14 évesek számára tavaly indított, idén másodszor megrendezett HelloWorld Minecraft-tábor szervezője, Molnár József szerint a játék olyannyira alkalmas a programozási alapismeretek elsajátítására, hogy hosszabb távon akár a munkaerőpiacon is keresett fejlesztők is képezhetők a segítségével. Igaz, önmagában a mesteri Minecraft-tudás valószínűleg nem lesz elég az elhelyezkedéshez, de az algoritmikus gondolkodás alapjait, a ciklusok, elágazások logikáját jól be lehet vezetni a redstone-t, azaz az elektromosság és az áramkörök játékbeli megfelelőjét használó bonyolult építmények kidolgozása során. Az úgynevezett parancsblokkokon keresztül a változókkal és a parancssori utasításokkal is meg lehet ismerkedni, a Minecraft Education Edition pedig direkt tartalmaz olyan funkciókat, amelyek konkrétabb módon szimulálják a programozást a játék világán belül. Molnár szerint ugyan léteznek szakmailag hatékonyabb bevezetési módok az informatika világába, olyan viszont, amiben a gyerekek ilyen kedvvel vennének részt, biztosan nem.

Forrás: Dubrovszki Dániel/hvg.hu