Totyogó kisgyermekként is vállalkozó szellemű volt már az 1964-ben az új-mexikói Albuquerque-ben született Jeff Bezos: egy csavarhúzóval szétszerelte a járókáját, hogy kipróbálja, milyen egy valódi ágyban aludni. Tizenévesen pedig – miután eltöltött egy szörnyű emlékként megmaradt hónapot az egyik gyorsétterem pultja mögött – akkori barátnőjével tíznapos nyári tábort szervezett iskolásoknak, s bár hatszáz dollár volt a részvételi díj, tíz gyereket sikerült beszervezniük.

A Princetoni Egyetem elvégzése után sem változott meg: elutasította a már akkor híres Intel és Bell állásajánlatát, s inkább egy akkor induló startup céghez, a Fitelhez csatlakozott, majd a D. E. Shaw kockázati tőkealap-kezelőhöz pártolt át. Bár négy évvel később már a cég második emberévé léptették elő, megszédítette az internet látványos térnyerése, s úgy döntött, létrehozza saját vállalatát. 1994-ben meg is alapította a már világhírűvé vált Amazon.comot: az internetes kereskedéssel foglalkozó vállalat első központja és raktára egy garázsban volt, s a tárgyalásokat Bezos a szomszédban lévő könyvesboltban tartotta meg.

Nem sokon múlt, hogy a világ nem más néven ismerte meg a mára már mindennel kereskedő, évente közel 200 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító céget.  A StarTrek filmeket imádó Bezos ugyanis azon is gondolkodott, hogy a sci-fi sorozat egyik főszereplőjétől, Jean-Luc Picard kapitánytól átveszi annak egyik kedvenc mondatát, a "Make it happen"-t (Tedd meg), s cégét MakeItHappen.com névre kereszteli.

A garázsból indult Amazon nagyon gyorsan megnőtt. Az első napokban minden egyes eladás után megszólaltattak egy csengőt, ám hamar fel kellett hagyni ezzel a szokással: az első hónapban már valamennyi USA-tagállamból érkeztek rendelések, és 45 külföldi országban is vásároltak könyveket. Az Amazon a dotcom lufi kipukkanását is túlélte, annak ellenére, hogy sok szakértő szerint az ezredforduló táján a cég veszélybe került, s a lapok egy időben Amazon.bomb néven írtak a vállalatról. Bezos, aki tíz év alatt több mint tízszeresére növelte vagyonát,  most már százmilliárd körül jár, állítólag arra készül, hogy betörjön a biztosítási piacra is, ahol újfajta, online megrendelhető termékekkel célozza meg a vásárlókat.

A hiperaktív, szinte megállás nélkül dolgozó Bezos megosztja környezetét. Vannak, akiket lenyűgöz, ahogyan harsányan és falon át is hallhatóan nevet, míg mások azt állítják, ő az elképzelhető legrosszabb főnök. Munkatársaitól is a maximumot várja el, s ha nem teszik neki valami, könnyen elkezd ordibálni.

Miért pazarolod az időmet? Lusta vagy, vagy tehetetlen?

– vágja hozzá beosztottjai fejéhez, s részben ez az egyik oka annak, hogy a milliárdokat termelő Amazonnál a mai napig meglehetősen nagy a fluktuáció.

Utálja a power point prezentációkat, munkatársaitól inkább többoldalas, papírra írt tanulmányokban kéri be újítási javaslataikat, mert úgy véli, ezzel sokkal inkább gondolkodásra készteti őket, mintha engedné, hogy csak pár pontban foglalják össze ötleteiket.

Miközben folyamatosan építi az Amazont, az évezred elején létrehozta űrkutatási cégét, a Blue Origint, amelynek az a célja, hogy az átlagemberek számára is lehetővé tegye az űrutazást. A legújabb kísérleti rakéta indítását 2018-ra tervezik, s Bezos álma állítólag az, hogy néhány évtizeden belül milliós létszámú kolóniák éljenek a világűrben, s a kozmoszba telepítsék a gyártókapacitások nagy részét is. Az űrutazás egyébként gyermekkori álma Bezosnak: még csak kisiskolás volt, amikor egyik dolgozatában arról írt, hogy az emberiség meghódítja a világűrt. Sokat áldoz jótékony célokra is: egyebek mellett a melegek jogait védő, illetve a hosszú élet titkát kutató szervezeteknek is ad pénzt, s 2013-ban 250 millió dollárért megvette az anyagi gondokkal küszködő Washington Post című napilapot is.

Bezos nem csak a munka terén tudatos, a csajozásban is tudta, mit miért csinál. Például azért iratkozott be egy tánctanfolyamra, mert úgy vélte, ha jól táncol, több lánnyal tud megismerkedni. A vége az lett, hogy 1993-ban feleségül vette MacKenzie Tuttle-t, s frigyükből négy gyermek született.

A tudományok iránti szeretetét Bezos anyai nagyapjától örökölte, aki előbb az amerikai hadsereg kutatóintézeteiben dolgozott, majd az új-mexikói atomenergia bizottság regionális igazgatójaként tevékenykedett. Bezos eredeti családneve a Jorgensen volt: apja, Ted Jorgensen fia hároméves koráig élt együtt a családdal, ám a diákkori szerelem véget ért, s Jeff anyja, Jacklyn kirakta sokat ivó férjét. Jacklyn hamarosan hozzáment a kubai származású Miguel Bezoshoz, aki örökbe fogadta, s saját nevére vette Jeffet. Bezos csak tízéves korában tudta meg, hogy Miguel nem a vér szerinti apja, ám saját elmondása szerint a hír sokkal kevésbé viselte meg, mint az, hogy az idő tájt az is kiderült, szemüveget kell viselnie.

A gyerekétől eltiltott vér szerinti apa csak pár évvel ezelőtt tudta meg, mi lett fiából. Amikor megjelent Bezos egyik életrajzi könyve, a szerző, Bred Stone megkereste Ted Jorgensent, s megkérdezte tőle, tudja-e, ki Jeff Bezos. Az alkoholizmusból kigyógyult, kerékpárboltot működtető apa nem tudta, s Stone szerint csak nagy nehezen hitte el, hogy fia a világ egyik leggazdagabb embere.

"Nem voltam jó apa és férj"

– vallotta be Bezos apja.

Forrás: Németh András, hvg.hu