A SpaceX (a Tesla villanyautókról is ismert Elon Musk űrvállalata) szintén májusra tervezte első – ugyancsak pilóta nélküli – Mars-járatának startját. A SpaceX specialitása az újrahasznosítható rakéta. Az ilyenekkel évek óta rendszeres teherszállítást vállal a Föld és az ISS nemzetközi űrállomás között. A legutóbbi hírek szerint azonban a Mars-szondát az idén mégsem tudják útnak indítani, landolástechnikai nehézségek miatt. Egyelőre nincs újabb hír arról a tavaly februári Musk-bejelentésről, amely szerint az idén, az év vége felé Hold körüli pályára küldene két űrturistát. Pedig az ismeretlen jelentkezők állítólag már kifizették a tekintélyes előleget.

Törölték egy másik dollármilliomos, Dennis Tito idei Mars-járatát is. A vagyonát befektetési tanácsadásból szerző üzletember 2013-ban azért gründolta Inspiration Mars nevű misszióját, hogy idén január 5-ei indulással egy házaspár mintegy másfél év alatt megkerülje a Marsot. Tito amúgy a világ első űrturistájaként 2001-ben bő egy hetet töltött a kozmoszban, ő az ISS űrállomásig jutott el.

Bár egyelőre a Marsra utazás is bonyodalmakba ütközik, akadnak, akik már a vörös bolygó terraformálására, vagyis a Földhöz hasonlóvá alakítására, mesterségesen lakhatóvá tételére szőnek terveket. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint a Mars a mágneses mező eltűnése és az erőteljes napszéltevékenység miatt veszítette el a légkörét. „Földiesítéséhez” egyes elméletek szerint Mars körüli pályára lehetne állítani egy olyan eszközt, amely segít újragerjeszteni a mágneses mezőt. A meglehetősen sci-fi-ízű terv megvalósításán a NASA bolygótudományi igazgatója, Jim Green és csapata ügyködik. Korántsem ez az első elképzelés a szomszéd bolygó élhetővé tételére, de a megvalósítástól mindegyik ötlet távol áll.

Az amerikai kutatók élénken érdeklődnek a Naprendszer többi égitestje iránt is. Az idén zárul le a Jupiter tanulmányozására 7 éve indított Juno-program, a nyáron pedig a Napot veszik célba. Útnak indítják a csillag közelébe merészkedő (kozmikus mércével csekély, alig 6 millió kilométernyi távolságot hagyó), a csillag külső atmoszférájába elsőként belépni hivatott Solar Probe űrszondát. Októberben pedig az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös vállalkozásában Nap körüli pályára állítják a Solar Orbiter szondát. Az ESA ugyancsak idénre tervezi, hogy céljához juttatja első Merkúr-szondáját, a BepiColombót. Az űrversenybe ugyancsak beszállt kínai és indiai űrügynökség pedig elsősorban a Holdat célozza meg a Csang-o, illetve a Chandrayaan nevű programokkal.

Miközben a nemzeti űrhivatalok között a hidegháború végeztével sem szűnt meg teljesen a versengés, amerikai magánvállalatok ringbe szállásával immár több fronton is zajlik a piaci verseny. Elon Musknak komoly kihívója például a legnagyobb internetes áruház, az Amazon alapítója, Jeff Bezos. Blue Origin nevű cége elsősorban viszonylag olcsó rakétameghajtó technológiák kidolgozásán fáradozik. Dennis Titóhoz hasonlóan Bezos valamiféle tömegközlekedést vizionál a Mars és a Föld között. Miközben az űrturizmusipar első nagytőkései a költségek lefaragásán dolgoznak, arról egyelőre kevés szó esik, hogy a földi körülményekre optimalizált emberi testben hogyan lehetne megállítani a világűrbeli hatások következményeit. Még ha a védőruhák, Mars-bunkerek segítségével sikerülne is minimálisra csökkenteni a kozmikus sugárzás káros hatásait, további kockázat, hogy a súlytalanságközeli állapotban sorvadásnak indulnak a kevésbé igénybe vett vázizmok, sőt a szív izomzata is. Hamar megkezdődik a csontritkulás, ezért túl sok kalcium kerül a vérbe, ami például vesekövek kialakulásához vezethet.

Más kérdés, hogy az űrturizmus egyelőre nem olcsóbbodik, hanem drágul. Dennis Titónak 2001-ben 20 millió dollárja bánta az ISS-kiruccanást, 2009-ben Guy Laliberté, a Cirque du Soleil artistája már kétszer annyit fizetett hasonló űrkalandjáért.

Forrás: Balázs Zsuzsanna/hvg.hu