A csokoládé az éghajlatváltozás miatt 2050-re halhat ki a tudósok szerint – írta a Business Insider. A kakaóbabnak nagy mennyiségű csapadékra, páratartalomra és állandó hőmérsékletre van szüksége a növekedéshez, ezek a feltételek csak az Egyenlítőtől húsz fokra északra és délre, például a világ csokoládé alapanyagának több mint a felét adó  Elefántcsontparton és Ghánában adottak. Utóbbi ország a világ második legnagyobb kakaótermelője, csak nyugati szomszédja, Elefántcsontpart előzi meg. Ghánában az éves felvásárlás 700-900 ezer tonna között mozog, a 2015/16-os szezonban 778 ezer tonna volt (ez a világtermés nagyjából ötöde), Elefántcsontparton ennek csaknem a duplája.

A globális felmelegedés azonban tovább szűkíti ezt a termelésre alkalmas, keskeny sávot, 2050-re pedig a csokoládétermő területeket háromszáz méterrel magasabbra, hegységi területre kellene áthelyezni, melyek viszont vadvédelmi területek – állítja az Országos Óceáni és Légköri Igazgatóság. A Kaliforniai Egyetem kutatói jelenleg a Mars élelmiszergyárral közösen, géntechnológia segítségével fejlesztik a környezeti változásokra kevésbé érzékeny kakaóbabot. A Mars 1 milliárd dollárt költ arra, hogy 2050-re 60 százalékkal csökkentse az ökológiai lábnyomát.

A kakaóbabot szegény családi gazdaságok termelik, melyek nem engedhetik meg maguknak sem a műtrágyát, sem a növényvédő szereket, így az éghajlatváltozás miatt elszaporodó kártevők is komoly veszélyt jelentenek majd. A munkások többsége még soha nem evett csokoládét, 10 dkg ára ugyanis több, mint a 0,84 dollárnak megfelelő napi bérük. A kakaótermelés rendkívül munkaigényes: kb. két év kell ahhoz, hogy egy fa egy kilónyi termést hozzon, közben gondozni kell őket, majd a termést kézzel takarítják be, és két hétig szárítják. A farmerek igyekeznek minimálisra szorítani a költségeiket, ezért sokszor a lehető legolcsóbb munkaerőt használják fel: a gyerekeket.

Forrás: hvg.hu