A  Paks II. Zrt. 65-85 gépkocsit vesz bérbe nyolc évre. A bruttó egymilliárdos üzletről szóló hír kedden került nyilvánosságra, de a keretszerződést már december 7-én aláírták a Mercarius Flottakezelő Kft. vezetőjével. A Mercarius közbeszerzésen nyerte el az üzletet az Arval Magyarország Járműparkkezelő Kft. elől.

A hatalmas beruházás közelébe jutott autós cég pedig a paksi szerződés megkötésével párhuzamosan – legalábbis részben – orosz befolyás alá került.

Ugyanazon napon került rá a pecsét

A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága december 7-i végzése üzletrészen alapított zálogjogot jegyzett be a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank magyarországi cége javára.

A Mercarius egy másik kft.-n keresztül három magyar magánszemély, Szűcs László, Koleszár Róbert és Csizmadia Attila tulajdonában áll. Tavaly futottak be igazán, miután megnyerték egy másik állami vállalat, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. gigatenderét: a MÁV-csoport 13,8 milliárd forintért vesz tartós bérletbe közúti gépjárműveket, összesen több mint 1300-at a cégtől.

A szakirodalom szerint az üzletrészen alapított zálogjog alkalmazásához főként akkor nyúlnak előszeretettel az üzleti élet szereplői, ha biztosíték kell a tőkebefektetések számára. A Sberbank pedig komoly szereplő az orosz terjeszkedésben.

A Sberbank Oroszország legnagyobb pénzintézete, főrészvényese az orosz jegybank. A vezérigazgató German Gref Oroszország egykori gazdasági minisztere, akit gazdasági téren ma is Vlagyimir Putyin elnök jobbkezeként emlegetnek. Az erőteljes külföldi terjeszkedésben lévő pénzintézet 2012-ben vetette meg a lábát Magyarországon, amikor megvette a Volksbank Internationalt, és ezzel – Ausztriától Bosznia-Hercegovináig – érdekeltséghez jutott a kelet-közép-európai térség országaiban.

A Sberbank nem új versenyző a paksi sztoriban

A végleges atomerőmű-bővítési megállapodás előtt egy évvel még úgy állt a helyzet, hogy ez a pénzintézet lesz az orosz-magyar pénzügyi-beruházási paktum központi szereplője. A paktum maga – amint azt a HVG akkoriban megszellőztette – azonban nemcsak az atomerőmű építésről szólt volna, hanem a magyar államadósság finanszírozásáról is. Orbán Viktor miniszterelnök akkoriban a beruházási feltételeket előíró Nemzetközi Valutaalap helyett Moszkvával egyezkedett. A konstrukció olyasmi lett volna, hogy az orosz fél 4,6 milliárd dollárnyi magyar állampapírt jegyez le, továbbá 5 milliárd euró értékű, rubelben igénybe vett kötvényről is szó esett. A Sberbank jegyezte volna le a kötvényeket és finanszírozta volna a beruházásokat.

Magyar beszállító? Nyet

2016 nyarán teljes egészében a Paksi Atomerőmű bővítésével megbízott Roszatom érdekeltségébe került az egyetlen, az atomerőműbe komplett berendezést szállítani képes magyarországi gépgyártó, a Ganz Engineering Kft. Addig is 51 százalékos tulaj volt az orosz atomnagyhatalom, a 100 százalékos tulajdonszerzéssel azonban eggyel kevesebb cég maradt, amely az ígért 40 százalékos magyar beszállítói részt kitölthetné.

A nagyobb megrendelésekhez szükséges tőkeinvesztícióban nem bírta volna a Roszatommal a versenyt a Ganz Holding – így hangzott az indoklás a magyar tulaj kapitulációjáról.

A magyarországi beszállítói esélyekről a szakértők úgy vélték, hogy a 40 százalékos arány összejöhet a nem kifejezetten nukleáris technológiai beruházásokból, azaz az építő, gépészeti, szerelő vagy informatikai munkákból.

Forrás: 24.hu