Tucatnyi jó tanáccsal szolgál a világháló, hogy mit tegyünk, ha nem akarunk álmatlanul forgolódni. Az éjszakai nyugalmat megzavaró tevékenységek közül az első számú közellenség éppen a számítógépes és a telefonos szörfözés a világhálón. Ezt kéretik mellőzni egy–másfél órával a lefekvés előtt. Ide sorolandó a tévézés is, minthogy ma már többnyire csak nyugtalanító tartalmakat sugároznak az adók, úgymint horror, krimi, híradó és politikai beszélgetések. Az köztudott, hogy a nehéz, zsíros, kiadós ételek – különösen az életkor előrehaladtával – megnehezítik az éjjeli ellazulást. Az viszont kevésbé tudott, hogy a finomított szénhidrátot, sok cukrot tartalmazó ételek pedig élénkítik az agyat – ahogy a koffein vagy az alkohol is. Igyekezzünk mindig azonos időben, kellő mennyiséget – legalább 7-8 órát – aludni, zaj- és fénymentes környezetben. Száműzzük fejünkből és testünkből a stresszt – ami a felsoroltak közül persze a legnehezebb.

Tekinthető mindez közhelyesnek, a számok mégis azt mutatják, hogy a kialvatlanság népbetegséggé vált, annak minden számszerűsíthető következményével. Az alváshiány a 15 vezető halálok közül hétben szerepet játszik – állítja az amerikai közegészségügyi és járványügyi központ (CDC). A szív-, ér- és idegrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a diabétesz és a magas vérnyomás kialakulásában egyaránt része van, nem is szólva a halálos kimenetelű balesetekről, köztük a tömegkatasztrófákról. Aki naponta átlagosan kevesebb mint hat órát alszik, az 13 százalékkal, de még a hét órát alvók is 7 százalékkal növelik saját halálozási kockázatukat. A kialvatlanok gyengébben teljesítenek a munkahelyükön, többet is hiányoznak. Öt OECD-ország – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Japán és Németország – statisztikai adatainak elemzése azt mutatja, hogy az álmos dolgozók okozta termelési veszteség becsült összege eléri az évi 680 milliárd dollárt.

De nemcsak az alvás hossza, hanem a minősége is fontos egészségügyi tényező. Magyarországon inkább ez utóbbi került az orvosszakmai figyelem középpontjába. Betegeknek és szakembereknek is szóló ismeretterjesztő kiadványok szerint a gyógyszeres kezeléssel nehezen beállítható magas vérnyomás hátterében az alvás közben jelentkező légzészavarok állnak. A szakmai szóhasználatban alvási apnoé köznyelvi lefordítása a

„szörnyen horkol a párom, kimarad a légzése, majd nagyokat horkant”

házastársi elbeszélésnek felel meg. Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy rosszul alszanak, mert a légszomj miatti felébredés olyan rövid ideig tart, hogy reggel már nem is emlékeznek rá. Súlyos esetben óránként akár 20-30 alkalommal is ismétlődhet a légszomj, ezért van az, ha az időben lefekvő reggel mégis fáradtan ébred. Az éjszakai „fuldoklás” stresszeli a szervezetet: minden olyan válaszreakció automatikusan beindul, ami megbirkózhat egy ilyen vészhelyzettel – egyebek mellett emelkedik a vérnyomás.

Az is megfigyelheti magán a gyanút keltő tüneteket, aki egyedül alszik vagy hálótársa illedelmesen hallgat a horkolásáról. A száraz szájjal, torok- és fejfájással ébredők, a napközben fáradtságot, kínzó álmosságot érzők elkezdhetnek gyanakodni. Ha úgy találják, hogy jelentős a súlytöbbletük, sűrűn néznek a pohár fenekére, miközben dohányoznak is, orrsövényferdülésük, megnagyobbodott mandulájuk vagy pajzsmirigyük van, szinte biztosra vehetik, hogy gyanújukat érdemes megosztani a háziorvosukkal. A panasz kivizsgálása alvásdiagnosztikai laborban történik, de sokat kell addig aludni, amíg valaki sorra kerül. A probléma enyhítésére mindenekelőtt életmódváltást javasolnak az orvosok, súlyosabb esetekben légzésterápiás készülék éjszakai használata biztosíthatja, hogy elegendő levegő jusson a tüdőbe. Akit csak a háton fekvés késztet horkolásra – ilyen pozitúrában zárják el a levegő útját a garatnál az elernyedt izmok –, annak jó szolgálatot tehet a pizsamakabát hátuljába bevarrt teniszlabda. A sporteszköz legalább annyi mozgást kikényszerít, hogy a hát közepét nyomó gombóc okozta kényelmetlenséget oldalfekvéssel küszöbölje ki az éjszakai csendháborító.

Forrás: hvg.hu