A levendulát választotta a 2018-as év gyógynövényének a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövény szakosztálya, amely éppen öt éve indította útjára a kezdeményezést azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez.

A magyar gyógyszerészek nagy ismerői a gyógynövényeknek

A gyógyszerészet és a gyógynövények története évszázadok óta szorosan összefonódik, a legújabb gyógyszerhatóanyagok ma is jelentős részben természetes eredetűek, a növényi molekulákból kifejlesztett gyógyszervegyületek száma pedig több százra tehető.

A hazai gyógyszerészképzésben a mai napig hangsúlyos szerepet kapnak a gyógynövényekkel kapcsolatos tantárgyak, úgy mint a növénytan, a növénykémia vagy a növények terápiás alkalmazása.

Még ma is kutatják a hatásait

A mediterrán vidékről származó levendula több ezer éve ismert gyógynövény. Ma Európában a valódi (vagy más néven keskenylevelű) levendulát (Lavandula angustifolia) termesztik gyógyászati célból, de a hagyományos népi gyógyászatban egyéb fajokat is alkalmaznak.

Már az ókorban is alkalmaztak gyógyászati célból sebek fertőtlenítésére (erre utal a növény latin neve is: lavare – mosni), valamint álmatlanság kezelésére. Ma már nehezen eldönthető, hogy az ókorban-középkorban a jelenleg elterjedt keskenylevelű levendulát, vagy valamelyik rokon faját használták-e.

Elalvást segítő hatása nem csak az illóolaj inhalálásával érvényesül, teaként alkalmazva (1-2 kávéskanálnyi virágzatból készítsünk egy csésze forrázatot), illetve az ellenőrzött, gyógyszerkönyvi minőségű illóolajból 1-4 csepp kockacukorra cseppentve és fogyasztva hasonló hatást vált ki. Nyugtató fürdőhöz 20-100 g levendulavirágból készítsünk 2 liter főzetet, majd adjuk a fürdővízhez. Az elalvást segítő, valamint molyriasztóként is felhasznált levendulapárnák Európa-szerte népszerűek.

Ötszáz éve termesztik hazánkban

A valódi levendula a Benedek-rendi szerzetesek révén terjedt el Európában. A 15. századtól dísz- és aromanövényként Magyarországon is ültetik. A pannonhalmi főapátság kertjében a 17. század óta terem. Hazai ipari célú termesztését Franciaországból származó tövek telepítésével 1920-ban Bittera Gyula indította el a Tihanyi-félszigeten.

Napjainkban a gyógyászatban a levendula liláskék színű virágát vagy illóolaját alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szárított virága és a belőle nyert illóolaj hivatalos. A hatás szempontjából a legfontosabbnak a növény illóolaját tartják, amelyből a virágzat mintegy 1-3 százalékot tartalmaz. Legfontosabb összetevői a linalool és a linalil-acetát.

Május 2-án a Magyar Posta Az év gyógynövénye, a valódi levendula című bélyegblokkot bocsát ki.

Forrás: hirado.hu