Elöljáróban elmondta, az Európai Parlament, a közelmúltban megtartott plenáris ülésén óriási támogatást kapott az általuk kezdeményezett Méz-jelentés (560 igen, 27 nem, 28 tartózkodás).

Erdős norbert, erdős norbert
Erdős Norbert
Ez a hatalmas siker

minden bizonnyal jogszabályváltozást eredményez, húzta alá, ugyanis a jelentés a mézágazat minden területével foglalkozik: a méhészet dotációjának növelésével, a hamisított méz elleni küzdelemmel és, a legfontosabb, a beporzás tematikája. Hiszen az élelmiszeripar 76 százaléka a méhek általi beporzás terméke, míg a zöldség-gyümölcs ágazatnak a 84 százaléka.

Érdekességként megemlítette, Kínában azokon a területen, ahol már nincs elég méh: a szakemberek létráról, mesterséges úton, speciális ecsettel porozzák be a virágokat. Az Egyesült Államok pedig 2 milliárd dollárt fordít arra, hogy a méhészek a kaptárjaikat

a megfelelő helyekre szállítsák.

Ez a probléma már az EU kapuján kopogtat, folytatta, épp ezért nagyon fontos a méhek védelme, a méhészek munkája elvitathatatlan. Nem mellesleg, a méhészeink és méhek által megtermelt méz 75 százalékát külpiacokon kerül értékesítésre; az Unió a méznek csak a 60 százalékát termeli meg.

 

Méhecske virágszirmot puszilgat, virág, méhecske, Békéscsaba, 20131008
(Fotó: S. Nagy Emese)

 


***


És
(a Magyar Természettudományi Múzeum Blog sorvezetője):

Miért szenteljünk egy természetvédelmi jeles napot a beporzóknak?

• Európában mintegy 250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek több mint kétharmada rovarbeporzású. A mindennapi ételünk mintegy harmadához kellenek a beporzók.

• Évi 46 000 milliárd forintra becsülték a Földön a beporzók által elvégzett éves munkát.

• Világszerte csökken a vadon élő beporzó rovarok változatossága, egyedszáma és biomasszája, egyebek között a természetes élőhelyek fogyatkozása, a légszennyezés, a növényvédő szerek használata, az inváziós fajok megjelenése és a klímaváltozás hatásai következtében. Lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak, a házi méh nem pótolja őket.

• A Harvard Egyetemen beporzásra alkalmas parányi robotrepülőkkel kísérleteznek; sikerült drónnal pollent átvinni egyik növényről a másikra. Ez lenne a megoldás? Fenntartható ez? És mi lesz a mézzel? Egy kiló mézért a méhek félmillió alkalommal repülnek ki a kaptárból, és amennyit repülnek, azzal 7-szer körülrepülhetnék a Földet.