Bartus Gyula, bartus gyula
Bartus Gyula

Bartus Gyula (56) a színház Jászai Mari-díjas színésze, egyéb szerepei mellett, jelenleg a Szabó Magda Születésnap című ifjúsági regénye alapján megírt színdarabot rendezi, melynek bemutatójára március 20-án kerül sor.

- Hogyan kerültél le a színpadról a rendezői székbe? – Bartus Gyula, beszélgetőpartnerem válaszolt a kérdéseimre.

- A Szabó Magda darab rendezésére Seregi Zoltán igazgató úr kért fel. Egyébként ősbemutató lesz, melyet Belinszki Zoltán alkalmazott színpadra. A mi színházunk ezzel az előadással emlékezik meg az írónő születésének századik évfordulójáról.

- Beszéljünk a darabról. Ezt még nem játszották sehol sem?

- Nem, ezt még senki nem dolgozta fel, mi állítjuk először színpadra, én már több mint fél éve foglalkozom vele. Először a forgatókönyvíróval jutottunk egyezségre, mire kialakult a végső formája. A regény komoly témát dolgoz fel, a múlt század hatvanas éveiben játszódik. A háborút átélt szülők és nagyszülők, valamint a már békében született gyermekeik, unokáik közötti feszültségről szól.

- Tehát generációs problémákat dolgoz fel?

- Így van. Önéletrajzi elemeket is tartalmaz: az írónő életének az a korszaka ihlette, melyet vidéki tanítónőként élt meg a hatvanas évek elején. A darab fiataljai annak a generációnak a tagjai, melyeket ő is tanított, akik már a háború után születtek, akiknek már nincs fogalmuk a bombázásokról, akik nem élték át a második világháborút és az 1956-os forradalmat sem. Akiknek nincsenek társadalmat megváltoztató emlékeik, akik békében születtek és cseperedtek fel, akik teljesen másképpen látják a világot, mint szüleik vagy nagyszüleik.

- Ismerem ezt a korszakot, a generációs problémát is, hiszen én is akkor nőttem fel, én is sokat vitatkoztam a szüleimmel. Rendezőként hogyan képzelted el a konfliktusok megjelenítését?

- Abból indultam ki, hogy a fiatalok nem tehetnek arról, hogy ők azokban az időkben még nem éltek, később születtek, tehát máshonnan kell nézni a problémát. Arra törekedtünk, hogy minden jelenetben érzékelhető legyen a korosztályok közötti bizalmatlanság. Izgalmas, komoly feladatot vállaltunk mindannyian. A dramaturg, a rendező, a színészek és a háttérmunkások is.

Bartus Gyula, bartus gyula
Tricointe szerepében a Törvénytelen randevú című előadásban. Partnere Fehér Tímea

- Hogyan működött a rendező-dramaturg kapcsolat?

- A regény alapján Belinszki Zoltán írta meg a forgatókönyvet, melynek végső, színpadra kerülő formáját közösen alakítottuk ki. A kész forgatókönyvet lerövidítettem, mert szerintem nagyon hosszú volt, aztán közösen addig egyeztettünk, míg ki nem alakult a végső formája. Így is a két felvonás majdnem ötven jelenetében harminc színész lép színpadra. A Színitanház minden hallgatója szerepelni fog a darabban. Ezért mondtam az előbb, hogy a színház minden egységének, így a háttérmunkásoknak is komoly kihívást jelent az előadás.

- Ha már szóba került, szerinted a sokszereplős vagy a két-háromszereplős darabokat könnyebb megrendezni?

- A nagy létszámú darabokat nekem könnyebbnek tűnik megrendezni. Bár komoly logisztikai feladatot ró a rendezőre, a díszletezőkre, a díszlettervezőre, az ügyelőre és persze a színészekre is a folyamatosan változó színpadkép kialakítása, de szerintem ez egyszerűbb feladat, mint egy, két, esetleg három szereplővel betölteni az egész színpadot, és az előadás végéig fenntartani a nézők figyelmét.

Bartus Gyula, bartus gyula
Középen Bartus Gyula, a Születésnap rendezése közben

- Szakmai életed úgy alakult, hogy a színpadi játék és a rendezés mellet írtál színdarabokat is. Az írás honnan jön?

- Nem vagyok grafomán, nem írok kényszeresen. Ám, ha egy téma megérlelődik bennem, ez egyébként egy hosszú folyamat, akkor azt nagyon rövid idő alatt megírom. Volt, amit két hét, volt, amelyiket egy hónap alatt írtam meg.

- Eddig hány darabodat láthatta a békéscsabai közönség?

- Három színdarabomat játszotta eddig a színház. Az Életek árán bemutatója 2006-ban volt. Ezt én írtam, én is rendeztem, sőt az egyik szerepét is én játszottam el. Dózsa György monológját én mondtam el. Ezt követte a Sör és cigi 2009-ben, ezt Merő Béla rendezte. A Lovak bemutatója 2013-ban volt, ezt szintén rendeztem is.

Bartus Gyula, bartus gyula
Stomil szerepében a Tangó című előadásban. Balra Fehér Tímea, a háttérben Mészáros Mihály

- A saját színdarabjain kívül miket rendezett még?

- Nem rendeztem túl sok darabot, azokat is általában mindig felkérésre. Két mesejáték, Rákos Péter-Bornai Tibor Mumus és Fésűs Éva A csodálatos nyúlcipő, egy stúdióelőadás Schultz Sándor Krepp, egy zenés játék Szente Béla – Király Péter – Bartus Gyula: Premier és egy komédia Georg Büchner Leonce és Léna voltak eddigi rendezői munkáim. Bár ez utóbbi is tele van meseszerű elemekkel.

- Hogyan ajánlanád Szabó Magda darabját a közönségnek?

- Izgalmas darab, mely, bár a huszadik század második felében játszódik, a jelenkornak is üzen, mert örökké aktuális kérdésekre keresi a választ: Mikor válik felnőtté a gyerek? Ki dönti ezt el? Az idősebbeknek azért ajánlom, mert viszontláthatják saját fiatalságukat, a fiataloknak meg azért izgalmas ez az elődás, mert megláthatják, hogy szüleik hogyan ellenkeztek nagyszüleikkel, és párhuzamot vonhatnak saját konfliktusaik és szüleik ifjúkori konfliktusai között.

Bartus Gyula, bartus gyula, színész
Sipos szerepében, az Üvegcipő című előadásban

Bartus Gyula Nyíregyházáról indult, de már 27 éve Békéscsabához tartozik, hiszen 1992-ben került a Jókai Színház társulatához. Aktív részese volt annak a hosszú folyamatnak – emlékezetes szerepeivel  nagyban hozzájárult –, melynek végén az évtizedekig lenézett, hátrányos helyzetű Békéscsabai Jókai Színház napjainkra az ország egyik legjobb vidéki színháza lett. Ez örömmel tölti el, és megbecsüli azt, hogy ebben a színházban nemcsak színészként, hanem rendezőként és íróként is elismerik és lehetőségek kap arra, hogy mindegyik énjét megmutathassa. A színész és a rendező a pillanat művészei, az ő munkájuk csak ott és csak akkor hat, amikor dolgoznak. Az író viszont az örökkévalóságnak dolgozik. A színház köti össze őket, és egy olyan színművész, aki nemcsak eljátssza a szerepét, hanem megírja és meg is rendezi a színdarabot…