Katkó Ferenc, katkó ferenc
Katkó Ferenc

Aztán, amikor eljött az idő, a munkácsi tanítóképző elvégzése után, 19 évesen mégis Kijevben, a Karpenko-Karij Színművészeti Egyetemen találta magát. Katkó Ferenc (43), a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, rendezője, a Színitanház osztályfőnöke pontosan húsz ével ezelőtt, 1998-ban vette át színész diplomáját, hogy azzal a lendülettel el is induljon a világba. A Szabadkai Népszínház társulatának 1998-tól 2005-ig volt tagja. Később szabadúszó lett, sokáig kereste sokfelé a helyét. Békéscsabán, meghívott vendégként, 2010. január 12-én lépett fel először Ivo Andric: Aska és a farkas című darabjában a farkas szerepét játszotta. Azóta tartozik gyakorlatilag a Jókai Színház közösségéhez. Tavaly ő volt a legfoglalkoztatottabb művésze a színháznak, 137 előadásban szerepelt. Volt olyan nap, amikor háromszor is színpadra kellett állnia…

- Kezdjük a pályaválasztásnál. Mi motiválta, amikor beadta jelentkezését a színművészeti egyetemre?

- Igazából zenész szeretem volna lenni, klarinéton játszottam, s ha tehetem, játszom ma is. Aztán a barátaim unszolására úgy döntöttem, hogy megyek én is velük a színművészeti egyetemre.

- Könnyű volt bejutni? Egyébként jó tanuló volt?

- Jól tanultam, megfeleltem a felvételi követelményeinek.

- Milyen nyelven tanulta a mesterséget?

- Oroszul, de az egyetemen akkor még indítottak kisebbségi osztályokat is. Ez azt jelentette, hogy ebbe az osztályba csak magyarok jártak. Az oktatás úgy volt megszervezve, hogy három szemesztert a Színművészeti Főiskolán végeztünk el, Kazimir Károly volt az osztályfőnökünk. A mienk volt a második magyar nyelvű generáció. Az elsőben végzett többek között Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze is.

- A magyar mellett ukránul és oroszul is beszél? Azért kérdezem, mert Ön magyarnak született a Szovjetunióban, de diplomáját már Ukrajnában vette át.

- Oroszul beszélek, ukrán nyelven az írott szöveget megértem. Szüleim úgy neveltek, hogy felnőtt koromban bárhova vet is az élet, nyelvi nehézségeim ne legyenek. Az általános iskola alsó tagozatát oroszul végeztem, ötödik osztálytól kezdve jártam magyar iskolába.

- A soknyelvű gyermekkor mentén akár meg is érkezhetünk a jelenkorba. Például Gogol: Egy őrült naplója című monodrámájához, mely a 2016/17-es évad záróelőadása volt Békéscsabán. Hogyan talált rá a darabra?

- Én elfogult vagyok az orosz irodalommal, nagyon szeretem, Gogol az egyik kedvenc íróm, az Egy őrült naplója pedig a kedvenc olvasmányom is volt. Tehát én már idejekorán rátaláltam, sőt mióta először elolvastam, belém bújt a kisördög és sokszor elképzeltem, hogy egyszer talán majd el is játszhatom. Ez évente visszatérő gondolatom volt. Más nem is lehetett, csak gondolat, hiszen fiatalon, tapasztalatlan színészként nem is tudtam volna eljátszani. Egyébként ennek ellenére évente egyszer biztosan belenéztem a szövegbe.

Katkó Ferenc, katkó ferenc
Popriscsin szerepében Gogol: Egy őrült naplója című előadásban

- Oroszul vagy magyarul olvasta?

- Először oroszul olvastam, aztán elolvastam magyar fordításban is, sőt olyan fordításban is, melyet franciából fordítottak le magyarra.

- Az Ön előadása melyik verzió szerint készült?

- Én a saját fordításomban adtam elő a darabot.

- Előbb lefordította, aztán megtanulta?

- Igen. Olvastam és diktáltam a páromnak, aki leírta. Egy hét alatt elvégeztük a munkát.

- Hogyan lett ebből előadás?

- Köllő Miklós rendező vetette fel, hogy velem el tudná képzelni az Egy őrült naplóját. Korábban Zelei Miklós: Situs inversus című monodrámájában dolgoztunk együtt, 2014-ben. Azt a darabot bemutatták a KULTI-ban (Újbudai Kulturális Intézet) és a Nemzeti Színházban is. Nagyon jó volt a közös munka, mindketten élveztük. Ezután, évekkel később állt elő az ötlettel, hogy szívesen megrendezné az Egy őrült naplóját velem. De nem a meglévő, hanem az én fordításom alapján.

- Nyílván tudott róla, hogy ötven évvel korábban, 1967-ben Darvas Iván főszereplésével, Horvai István rendezésében korszakos előadás született a Pesti Színházban. Egyébként ez volt a nyitóelőadásuk. Felkészülés közben megnézte a darabot?

- Nem, egyáltalán nem. Semmilyen formában nem kerestem információt korábbi előadásokkal kapcsolatban. Játék és rendezés közben is tartom magam ehhez az elvemhez. Azt akarom, hogy semmi se befolyásoljon munka közben, sem színészként, sem rendezőként.

Katkó Ferenc, katkó ferenc
Gálfi Bence szerepében az ősvigastalásban. A háttérben Kovács Frigyes, Ragány Misa és Balázs Csongor

- Legutolsó rendezése, Marc Camoletti: Leszállás Párizsban (a nagysikerű bemutató 2018. április 6-án, pénteken volt a Sík Ferenc Kamaraszínházban – a szerző) előzményeit sem nézte át? Például a Tony Curtis főszereplésével, 1965-ben készült Boeing, Boeing című filmet sem nézte meg?

- Nem, semmit sem. Munkám során azt akarom, hogy a mű hatására magamban keletkezett gondolatok, ötletek köszönjenek vissza a színpadon. Bármit is olvasok, bennem azonnal képpé válik a szöveg, minden olvasmányomhoz rendelek egy környezetet, ahogyan én elképzelem. Hadd érzékeltessem Harry Potterrel, mire gondolok. Az első kötet megjelenésének pillanatában rajongója lettem, faltam az újabb részeket is. Már a harmadik kötet felénél jártam az olvasásban, amikor megnéztem a Harry Potter film első részét. Annyira nem tetszett, annyira nem egyezett az én általam elképzelt „Harry Potteres” világgal, hogy be sem fejeztem a harmadik kötetet, egy betűt sem olvastam tovább belőle. Úgyhogy alkotás során nem táplálkozom a műhöz kapcsolódó előzményekből.

Katkó Ferenc, katkó ferenc
Lipittlotty szerepében az Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak előadásban

- A Leszállás Párizsban a Guinness-rekorder alkotás, hiszen ezt a francia darabot dolgozták fel legtöbben a világon. Vérbő vígjáték, egy párizsi nőcsábászról, akinek az az ötlete támadt, hogy párhuzamos szeretőit a stewardessek közül választja ki. Intelligensek, csinosak, szépek és ha ügyes, sohasem találkozhatnak egymással, mert hármójuk közül mindig csak egy tartózkodik Párizsban, a másik kettő éppen repül valamerre a világban. Menetrend és logisztika! - ezen múlik minden. Mígnem beüt a krach. Parádés szereposztásban vitte színre a darabot.

- Igen, igyekeztem úgy választani, hogy meglegyen az eljátszandó karakter és a színész személyiségének harmóniája. Nálunk, a Jókai Színházban a darab minden szereplőjéhez van tökéletes színészünk. A nőcsábász építész felületes, sikeres és élvhajhász figuráját nagyszerűen hozza Tege Antal, miként a vidéki barátját alakító, papíron nem is létező, eltemetett ember szerepében láthatóan élvezettel tobzódik Csomós Lajos. A mindent tűrő, urába reménytelenül szerelmes, idősödő, de tökéletesen megbízható bejárónő szerepét mintha direkt Kovács Editnek találták volna ki. Komáromi Anett az angol, Köböl Lilla a francia, Liszi Melinda az olasz stewardess szerepeiben alkotnak maradandót. Előadásukban a néző tökéletesen megértheti, hogy miben különbözik az angol, a francia és az olasz szerelmes nő egymástól. Rendezőként kizárólag a színészből építkezem, arra törekszem, hogy a játékban megtalálja saját magát a színész.

Katkó Ferenc, katkó ferenc
Ábránfy Imre szerepében A szellemúrnő (Ábránfy Katalin) előadásban. Partnerei Papp Barbara és Balázs Csongor

- Szigorú rendező?

- Attól függ. Azt vallom, hogy a színházban nincs demokrácia, nagyon fontos, hogy bizonyos szabályok be legyenek tartva. Például a próba kezdetének betartásától a szöveg tudásáig. A figurákat azonban mindig a színésszel együtt formáljuk, találjuk ki. A mostani darabban is volt olyan helyzet, amikor elmondtam, hogy az eljátszott jelenthez én még mit adnék hozzá, de végül az maradt, ahogyan ő kitalálta.

- Már több mint nyolc éve él Békéscsabán. Hogy érzi magát?

- Kiválóan. Nagyszerű, családias hangulatú társulathoz kerültem, kiváló kollégákkal dolgozhatok együtt. Nemcsak színészként és rendezőként kapok feladatokat, de taníthatok a Színitanházban is. Élvezem, hogy napjaimnak nincsenek üresjáratai. Ha bejövök a színházba, attól a pillanattól kezdve, amíg haza nem megyek, mindig csinálok valamit. Próbálok színészként vagy rendezőként. Órát tartok vagy éppen előadásom van. Kitűnően érzem magam a bőrömben, sok energiával rendelkezem, és ezt itt ki is használhatom. Fiatal vagyok, pedig idén jubilálok, már húsz éve a pályán vagyok.

Katkó Ferenc, katkó ferenc
Füles szerepében a Mici mackó című előadásban. Háttérben Fehér Tímea és  Gábor Anita

Katkó Ferenc húsz év izgalmas, kacskaringós. de sikerekben nagyon gazdag színészi pályafutása sem változtatta meg a kárpátaljai gyermek alaptulajdonságait. A színésztársadalom nem bekebelezte és felfalta őt, hanem befogadta. Befogadta, mert elismerik színészi és rendezői munkáját és szeretik a közösségben helyét megtaláló színpadon kívüli embert is. Úthenger, így hívták a mezőkaszonyi grundon csapattársai. Ebből az „út” szócska idővel elmaradt, ma már minden közeli ismerőse és barátja Henger néven szólítja. A becenevéből egyébként Szabadkán kellemetlensége is származott. Barátaival találkozót beszélt meg egy étterembe előadás után. Mikor megérkezett, csodálkozva látta, hogy senki nincs ott a barátai közül. Felhívta őket telefonon és megkérdezte, hol vannak. Azt válaszolták, hogy voltak a színháznál, meg is nézték az előadás plakátját, de mivel a szereposztásban nem látták a nevét, úgy döntöttek, hogy akkor nem nézik meg a darabot, és hazamentek. Kit kerestek, hiszen ő benne van a szereposztásban, válaszolta nekik. Henger Ferencet ők nem találtak sehol, mondták a barátai. Ekkor világosította fel őket: ő Katkó Ferenc, akit kizárólag a barátai szólítanak azon a néven, hogy Henger.