Csütörtökön tartották az első vitát Magyarország „hetes cikkes” jelentéséről az Európai Parlament emberi jogi szakbizottságában. A jelentés április 11-i verziója a többi európai uniós kormány elé utalja Magyarországot, hogy ők is döntsék el: van-e egyértelmű kockázata annak, hogy súlyosan sérül nálunk a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei. Ha pedig a kormányok úgy látják, hogy igen, akkor ajánljanak egy megoldást Magyarországnak.

Mik az európai alapértékek?

Azok, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés a 2. cikkében felsorol. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, ezeken belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

A holland zöldpárti európai parlamenti képviselő, Judith Sargentini szerint, aki összeállította a jelentést, ugyanis fennáll ez a kockázat.

Erre a következtesére csaknem egyévi munka után jutott, az összes többi parlamenti frakció által kijelölt képviselőkkel, szakértőkkel egyeztetve, budapesti látogatások és brüsszeli és strasbourgi meghallgatások után. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen jelentés születik az Európai Parlamentben. Öt olyan konkrét példát emelt ki, amelyek alátámasztják a véleményét:

  • 2012-től kezdve korlátozták az alkotmánybíróság mozgásterét, a bíróságok pedig nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom befolyása alatt vannak, mint korábban,
  • újságok zárnak be, sok sajtóterméket állami hirdetéseken keresztül befolyásol a kormány,
  • a CEU-törvény sérti az oktatás szabadságát,
  • bejegyzett egyházaktól vonták meg a regisztrációt,
  • a civil szervezetek jelentős mértékben azt tapasztalják, hogy az állam korlátozza a mozgásterüket, csökkenti a finanszírozásukat, és ujjal mutogat rájuk, nevezetesen külföldi hatalmak ügynökeinek nevezik őket a kormány képviselői. Pedig valójában a civil szervezetek a jól működő demokrácia alapját jelentik.

„Szeretném, és jogom is van ahhoz, hogy előmozdítsam, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely kiszámítható módon cselekszik, és nem hoz olyan szabályokat, amelyek azt érik el, hogy az emberek nem mernek mozdulni, beszélni, vitázni – mondta Sargentini. – Egy magabiztos kormány örül a kritikának, és azt mondja, hogy mindannyiunkat jobbá tesz, hogyha kijavítjuk egymás hibáit.”

„Együttérzek a magyarokkal – szögezte le – A jelentés nem a kormánypártról, nem a miniszterelnökről, az országról, az emberekről szól, hanem a kormányzás gyakorlatáról, arról, ami a jogalkotásban megnyilvánul.”

Márciusban akarta eredetileg nyilvánosságra hozni a jelentés tervezetét, de várt vele mostanáig, hogy ne avatkozzon be vele az országgyűlési választásokba.

Ez csak az első vita volt

A jelentés úgy áll össze, hogy a képviselők mindegyik frakcióból elmondják a véleményüket és módosító javaslatokat nyújthatnak be hozzá, mielőtt szavazásra bocsátják. Kétszer fognak róla szavazni: először szűkebb körben, az emberi jogi szakbizottságban, utána az Európai Parlament összes képviselője a plenáris ülésen. A Fidesz-KDNP képviselői is hozzáfűzik a véleményüket és javasolnak módosításokat.

„Az állandóan említett jogállamiság alapja a demokratikus választás eredményeinek az elfogadása – szögezte le a vitán Gál Kinga, a Fidesz politikusa, a szakbizottság alelnöke. Rámutatott, hogy az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői nem kérdőjelezték meg a választás tisztaságát.

Hozzá kell tennünk, hogy abban viszont már talált kivetnivalót az EBESZ, hogy a választás feltételei nem voltak egyenlőek, mert a kormánypárt állami erőforrásokat használt föl a kampányához.

„A magyarokat nem kell megvédeni külföldről, kiváltképp nem önmaguk ellen – folytatta Gál Kinga. – A magyarok megerősítették az utat, amit az ország eddig járt.” A szemére vetette a javaslatot készítőknek, hogy „egy szubjektív életérzésből fakadóan szapulnak minket”.

„A magyar közvéleményt a megalapozatlan magyar kormányfóbia zavarja a legjobban – mondta. – Miért gondolja bárki, hogy jobban ismeri a magyar viszonyokat mint a magyar választók?”

A lengyel kormánypárti Marek Jurek, a jelentés egyik felelőse is hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentnek tiszteletben kell tartania a magyar nép szavát.

Több képviselő is sérelmezte, hogy a jelentéstervezetet, amiről vitatkoztak, csak közvetlenül az ülés előtt kapták meg a képviselők. Az ülés levezető elnöke azzal védekezett a vita végén, hogy ez csak az első eszmecsere volt, és a tervezet hivatalos bemutatására április 23-án kerül majd sor.

Forrás és még több: index.hu