Az OECD országaiban stabilnak mondaható 5,4 százalékos a munkanélküliek aránya az össznépességhez képest 2018 februárjában. Ez azt jelenti, hogy az OECD térségben 34,2 millió embernek nincs munkája, és bár ez 1,5 millióval több mint 2008 áprilisában, de 14,9 millióval kevesebb mint 2013-as csúcsnál - derül ki az OECD frissein közölt munkanélküliséget vizsgáló tanulmányából.

A jelentés szerint az euro övezetben a munkanélküliek aránya 0,1 százalékkal csökkent, így februárban 8,5 százalékos volt a mért adat. Európán túl tekintve szintén csökkent a munkanélküliség Kanadában, Mexikóban és Koreában is, de például Japánban nőtt, igaz csak 0,1 százalékkal, és még így is csak 2,5 százalékos az ott mért ráta. Összehasonlításképpen Olaszországban és Spanyolországban (legmagasabb Európában) ez a szám 10,9 és 16,1 százalék volt februárban.

Magyarországon a lista alapján egyébként 2015 óta csökkenő periódusról lehet beszámolni, ami a munkanélküliségi rátát illeti, és bár 2018 februárjából nincs mért magyar adat, januárban 3,7 százalék volt a nem dolgozók aránya a teljes népességhez képest. Ezzel az adattal egyébként 3,5 százalékkal vagyunk az uniós és 4,9-el az euro zónás - januári - átlag alatt.

A számok akkor sem lesznek rosszabbak, ha környező országokéval vetjük össze a magyar számokat. Ausztriában januárban például 5,3 százalék volt a munkanélküliek aránya, Szlovéniában 5,4, míg Szlovákiában 7,6. A környéken egyedül Csehország teljesít jobban nálunk ilyen értelemben az OECD országok közül, az ő adatuk ugyanis 2018 elején mindösszesen 2,4 százalék volt. Ezzel egyébként a cseheknél - japán mellett - van a legkevesebb munkanélküli.

Mindent egybevetve a számok alapján tehát azt látjuk, hogy Magyarországon látszólag nagyon jól alakulnak a számok. Ezzel szemben most már évek óta csak azt hallani hazánkban, hogy ágazatokon átívelő a munkaerőhiány és több szakmában is rengeteg embert keresnek.

Ukrajnából és Szerbiából is jönnek

Kevés olyan területet látunk, ahol ne küzdenének a saját démonjaikkal. Mind a fehérgalléros, mind fizikai munkakörök tekintetében vannak olyan régiók és iparágak, amelyeknek nehéz helyzetük van. Az Ausztriához közeli lokációk egészen más problémákkal küzdenek, mint például Kelet-Magyarország, persze akadnak általános nehézségek is

- mondta el nemrégiben a Pénzcentrumnak Hujber Tibor, a Trenkwalder ügyvezetője. A szakértő a kialakult helyzetnek több, esetenként összefüggő oka is van. Van ahol,

  • a bérekkel kell megküzdeniük a cégekkel, sőt sokan bérspirlába is kerülnek,
  • a lakáspiaci trendek nehezítik a munkaerő megtartását, illetve bevonzását,
  • sok helyen a munkásszállók sem megfelelő színvonalúak,
  • munkaerő-mobilitás szempontjából pedig maga a család is nehezítő tényező.

A helyzet súlyosságát az ügyvezető szerint az is jól jelzi, hogy egyre több vállalat fogad külföldről, főként Ukrajnából, esetenként Szerbiából munkavállalót. Mindezzel szemben azonban Nógrádi József, a Trenkwalder régióvezetője hozzáteszi, hogy bár a probléma általános,

sok olyan vállalat is akad, amely kevésbé érzi a nyomást, ugyanis időben lépett és illesztette rendszerét, belső kultúráját, javadalmazási rendszerét és vezetőképzésüket a piaci igényekhez.

Bajban Budapest és Nyugat-Magyarország

Eseti visszajelzések az ország minden pontjáról beérkeznek hozzánk, de a munkaerőhiány miatt kialakult általános problémáról főként a nyugati országrészben, illetve Budapesten beszélhetünk. Az érintett szektorok kapcsán könnyű kiemelni az egészségügyet, építőipart, illetve általában a fizikai típusú munkákat. De nagyon nagy hiány van a több nyelvet jól beszélő szakemberekből, és folyamatos a nyomás a mérnöki, illetve IT területen is

-  vélekedik az eddigiekkel szemben némileg más állásponton lévő Tóth Tamara, a Monster Magyarország Kft. operatív vezetője, aki a Pénzcentrumnak adott interjújában fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a termelés és szolgáltatás színvonalát csak ritka esetben veszélyezteti a munkaerőhiány.

Sőt véleménye szerint az országban leginkább arról van szó, hogy

vannak bizonyos képesség-tudás kombinációk, amiket [a munkáltatók] nagyon keresnek, de egyelőre szinte mindenhol megtalálják az áthidaló megoldásokat.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy bár hazánkban statisztikailag jól állunk, sok esetben a munkáltatók elvárása nem találkozik a munkavállalók képesítésével/képességeivel. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ágazatokon átívelő munkaerőhiány lehetne akkor is, ha egyáltalán nem lenne Magyarországon munkanélküliség.

Nagyot lehet szakítani

A hazai munkaerő piacon tehát - kiváltképp manapság - elég magas béreket is szakíthat az, aki valami olyannal rendelkezik, amit nagyon keresnek a munkáltatók. Azok a fiatalok, akik például több nyelven beszélnek és felismerik, hogy nagy kereslet van a tudásukra, viszonylag könnyen jó pénzre válthatják mindezt - hívja fel a figyelmet Tóth Tamara.

Ezzel szemben azonban továbbra is élő probléma, hogy ezeknek a fiataloknak még a magasabb fizetésekért sem feltétlenül kell itthon maradniuk, hiszen tőlünk nyugatabbra még kedvezőbb körülményekre lelhetnek. Éppen ezért fontos, hogy olyan biztonságot és karrier utat nyújtó munkahelyet kell biztosítani a munkavállalók számára [Magyarországon], ahol egyértelműen látszik az a vízió, amiben ők magukat el tudják helyezni.

Ez pedig nem egyszerű, és semmiképp nem egyik napról a másikra végbemenő folyamat. Ennek ellenére a Pénzcentrumon szinte hétről hétre számolunk be olyan álláslehetőségekről, melyek magyarországi viszonylatban kiemelkedőnek számítanak a maguk területén.

Az egyik ilyen terület például a tömegközlekedés, ahol a BKV legutóbb több mint 400 ezres bruttó fizetéssel próbált toborozni egy facebook hirdetésben, de néhány napja írtunk arról is, hogy egy vasúti szállítmányozással foglalkozó cég akár bruttó 900 ezer forintot is fizetne mozdonyvezetőknek. A csillagászati bérekhez azonban nem minden esetben kritérium a magas vagy különleges végzettség. Bőven lehet 200 ezer forint felett keresni 8 általánossal vagy szakirányú képesítés nélkül is.

Jól látszik tehát, hogy bár a hivatalos adatok szerint a munkanélküliségiket illetően jól állunk, addig a dolgozók kvalitásai nem mindig találkoznak a versenyszféra elvárásaival. Ez a kettőség pedig szükségszerűen azt szüli, hogy rengetegen dolgoznak viszonylag alacsony bérért szakképzettséget nem igénylő munkakörben, viszont egyre többen vannak azok is, akik a többiekhez képest jóval nagyobbat szakítanak egy-egy különlegesebb vagy szakképzetséget igénylő munkakörben.

Forrás: penzcentrum.hu