Sokan talán még a szarvasiak közül sem tudják, hogy a város belterületén, a Vajda Péter utca legvégén ma is áll az az épület, amelyben Tessedik Sámuel 1780-ban megnyitotta az ország első gazdasági iskoláját. A várostól kapott hathektáros területen saját költségén építtette fel az iskolát. Kialakított egy gyakorlókertet is, ahol diákjai elsajátíthatták a földművelés csínját-bínját. Ezen a szikes földön a világon elsőként végzett talajjavítási kísérleteket – homokkal, égetett téglatörmelékkel, mésszel és sárgafölddel.

Tessedik-tanya, Szarvas
A tanya finoman szólva is siralmas állapotban van. A felvételen balról Huszárik Tibor (az egyik szomszéd), Babák Mihály (polgármester) és Melis János (címzetes főjegyző). Fotó: Lipták Judit

A valaha virágzó tanya azonban néhány évtizede siralmas állapotban van. A rendszerváltás előtt még szolgálati lakásként hasznosították, az Öntözési Kutatóintézet (ÖKI) kutatói laktak benne. Azóta azonban funkció nélkül, elhagyottan és elhanyagoltan áll. Csak az egyik szomszéd, Huszárik Tibor néz rá időnként: lekaszálja a füvet, s néhány éve csinált egy kaput is, hogy távol tartsa a hívatlan látogatókat. Titkon azt reméli, hogy ha egyszer a tanyát mégis rendbe hozzák, akkor kaphat itt egy gondnoki állást. Ő volt az, aki a napokban a terepszemlére érkező önkormányzati képviselőket végigkalauzolta az épületben és környékén.

Tessedik-tanya, Tessedik-tanya, Szarvas
A falakon komoly repedések vannak.
A városatyákat lehangoló látvány fogadta – bár többségük ezzel amúgy is tisztában volt. A látogatáshoz az szolgáltatta az apropót, hogy tizenöt évnyi próbálkozás után a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt végre lehetőséget kínált az önkormányzatnak, hogy beleszólhasson a Tessedik-tanya sorsába. Igaz - ahogyan azt a bejárás során Babák Mihály polgármester elmondta -, korántsem úgy, ahogyan ők szerették volna.

– Nem tulajdonjogot ajánlottak fel, hanem vagyonkezelői jogot, ráadásul olyan feltételekkel, amelyek vállalhatatlanok számunkra. Rajtunk akarják leverni azt, amit ők évtizedeken át bűnösen elmulasztottak! – ecsetelte a városvezető.

Mint kiderült, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy kész szerződést küldött a város vezetőinek. Ebben az áll, hogy a műemlék-épület fenntartásának teljes felelőssége a várost terhelné, azt viszont nem engedi meg az állam, hogy a fenntartásba és működtetésbe civil szervezeteket is bevonjanak. Márpedig a városvezetők éppen ilyen módon – azaz a helyi civil szervezetek bevonásával -, szeretnének újra életet lehelni az egykoron virágzó gazdaságba. A Tessedik Sámuel Kertbarát Kör már jelezte is, hogy vállalná az kert rendbe hozatalát, beültetését és gondozását. Jelezte együttműködési szándékát a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület és más civil szervezetek is. Születtek elképzelések arra vonatkozóan is, hogy egyfajta múzeumot rendeznének itt be, ahol bemutatnák például a korabeli mezőgazdasági eszközöket is. Rendezvények (például lekvárfőzések) helyszínéül is szolgálhatna az épület, s szeretnék azt bekapcsolni a város turisztikai vérkeringésébe.

Tessedik-tanya, Tessedik-tanya, Szarvas

Mindez azonban egyelőre járhatatlan útnak tűnik, mivel az állam csak a feladatot és a felelősséget adná, a fent vázolt lehetőségeket viszont elzárná. S természetesen ott a nagy  kérdés: miből, hogyan hozzák rendbe a düledezőfélben lévő épületet? Nincs más, mint Tessedik-tanya, Tessedik-tanya, Szarvas
Belülről sem szebb.
lebontani és újraépíteni! – véli a polgármester. Ehhez persze százmilliók kellenek, amire a városkasszában nincs pénz, csak pályázati forrásból tudnák megoldani.

A kérdés tehát nyitott marad, de ahogyan azt Babák Mihály megerősítette, érzelmileg nagyon fontos kérdés Szarvas számára, hogy Tessedik öröksége méltó állapotba kerüljön. Megpróbálnak tehát tovább tárgyalni a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, hátha sikerül jobb feltételeket kiharcolniuk.

Tessedik Sámuel evangélikus lelkész és pedagógus 2000 óta Szarvas város díszpolgára. Lázár Zsolt önkormányzati képviselő a bejáráson hangsúlyozta: 2020-ban emlékeznek majd meg Tessedik halálának 200 évfordulójáról. Reményeik szerint addigra méltó állapotba kerül az egykori gazdasági iskola épülete is.