Egy óra előtt negyedórával vezették be a vádlottakat a tárgyalóterembe, vezetőszáron, jelentős biztonsági intézkedés mellett. Többeket maszkos őr kísért be. A médiaérdeklődés is jelentős: a BBC munkatársán kívül német és osztrák újságírók is vannak a teremben. Egy órára volt meghirdetve a kezdés, de a bíró 10 perccel korábban kezdett. Az elsőrendű vádlott – a bűnbanda vezetésével vádolt afgán férfi – hozzájárult ahhoz, hogy a képét közöljék.

Az ítélet:

Az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottat embercsempészet és emberölés miatt ítélte el a bíróság, volt, aki társtettesként vagy bűnsegédként követte el a bűncselekményt. Mindannyian bűnszervezet tagjai voltak, ezért a bíróság 25 év fegyházra ítélte őket első fokon.

  • az elsőrendű vádlott az afgán bandavezér
  • a másodrendű vádlott szerezte be a kocsikat, toborzott sofőröket, de volt, hogy a kísérésben is részt vett
  • a harmadrendű vádlott az embercsempész járműveket kísérte, felvezetőként
  • a negyedrendű vádlott vezette a kamiont

Az afgán férfit örökre kiutasították az országból, 94 millió forintos vagyonelkobzást is megállapított a bíróság. Fontos, hogy a bíró azt mondta, nem vizsgálta, ki volt a főnök. Az ügy szempontjából mindegy volt, ki a főnök és ki az "ajtónálló", ugyanolyan büntetést kaptak.

Halálkamion, hvg.hu, halálkamion, Budapest, 20180614
© Reviczky Zsolt

A másodrendű vádlottat 67 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntettében is bűnösnek találta, őt, illetve a harmad- és negyedrendű vádlottat 10 évre utasították ki az országból. Vagyonukat elkobozták, a másodrendű vádlottól 8 millió forintot.

A többi 10 vádlottat bűnszervezet tagjaként elkövetett embercsempészés miatt ítélték el, jellemzően 3-6 éves büntetéseket kiszabva. A legsúlyosabb büntetést, 12 év fegyházat a tizenkettedrendű vádlott kapta, aki még szökésben van. Őt is örökre kiutasították Magyarországról. A hetedrendű vádlottat társtettesként életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt is elítélték. A vádlottaknak 73 millió forint bűnügyi költséget is be kell fizetniük, 106 milliót az állam áll. A döntés elsőfokú. A bíró részletesen is indokolja a döntést, megbecsülni sem tudta, meddig tart majd.

Tudták, mi lesz, nem tettek semmit

Az első és másodrendű vádlottat leszámítva a vádiratot vette figyelembe, esetükben az emberölésben a bíró megítélése szerint nem felbujtóként hanem társtetteként vettek részt. Szerinte kimondható, hogy határokon átívelő embercsempész hálózat működtette a rendszert, a menekültek beszervezése nem Magyarországon kezdődött, hanem akár Görögországban is. A bíró nem illegális migránsokat, hanem "csempészett személyeket" emleget.

Az indoklásban elmondja, a vádlottak lehallgatása nagyon szabályszerű volt, az elsőrendű vádlott telefonját például 2015. augusztus 22 után nem tudták lehallgatni, mert nem volt rá engedélyük.

A bíró hosszan beszélt a 71 ember halálával járó tragikus utat - a részletekről később -. Azt mondta, a vádlottak nem szándékosan akarták megölni az embereket, azonban "kapzsiságból, félelemből és indulatból" döntöttek úgy, hogy nem állnak meg, hogy segítsenek. Tudták, hogy gyerek is van a raktérben, mert a sírásuk kiszűrődött. A sofőr bármikor megállhatott volna, hogy kinyissa kicsit az ajtót, ahogy a többiek is utasíthatták volna erre telefonon.

"Mind a négyen tudtatában voltak annak, hogy magatartásuk a raktérben lévő emberek halálához vezethet, de belenyugodtak ebbe."

A mulasztásuk tehát szándékos volt. A harmad- és negyedrendű vádlott a korábbinál több pénzt kapott volna, ha sikeres az út. A bíró szerint megállapítható a különös kegyetlenség is, miután a 71 ember az átlagost lényegesen meghaladóan szenvedett. 5 órán belül mindenki meghalt, de a fulladásos halál fájdalommal, rosszulléttel jár, illetve végigkíséri a felismerés is: ha nem jutnak levegőhöz, megfulladnak.

A bíró hosszan beszélt a parndorfi tragédia utáni útról is, ahol a "harmadik országbeliek" többször kirúgták a szállítókamion ajtaját, mert attól féltek, megfulladnak, azonban a szállítók - félve a rendőrségtől - mindig visszazárták az ajtót.

Egy év után vége

Emberölés és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt emelt vádat tavaly májusban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 11 férfi ellen. A parndorfi ügyként elhíresült eset tárgyalását 2017. június 21-én kezdte tárgyalni az elsőfokú bíróság. Októberben ezt az ügyet egyesítették egy másikkal, ahol három férfit vádoltak meg embercsempészettel, így onnantól 14-en álltak bíróság előtt. A tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott közül tizenegy embert tartóztattak le, a többiek szökésben vannak. Az ügyészség 26 pontban, 33 embercsempészési ügyben emelt vádat.

Halálkamion, menekültek, bumm.sk, Parndorf

Az első-, harmad- és negyedrendű vádlottra emberölés miatt életfogytiglant kért az ügyészség. A másodrendű vádlottat is megvádolták emberöléssel. Az ügyészség fogházbüntetésre és kiutasításra tett javaslatot. A vádlottak – illetve védőik – tagadták, hogy bűnszervezetben követték volna el a bűncselekményt, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlott védői azt indítványozták, emberölés helyett halált okozó közúti veszélyeztetésben mondják ki őket bűnösnek.

A parndorfi tragédia a 25. vádpont volt. A 71 ember – köztük négy gyerek és nyolc nő – fulladásos haláláról megrázó részleteket közölt az ügyészség az első tárgyalási napon. 2015. augusztus 26-án Mórahalmon szállítottak be ismeretlenek 71 embert – az ügyészség megfogalmazása szerint illegális migránst – a teljesen zárt, nem szellőző, 14 négyzetméteres hűtőkamionba. A raktér ajtaját belülről nem lehetett kinyitni, amivel az embercsempészek tisztában voltak. A sofőr nem szállt ki, a motort sem kapcsolta le. Indulás előtt az emberek – köztük négy gyerek és nyolc nő – kaptak vizet, majd konvojban indultak Ausztria felé. Elöl ment a banda két vezére, mögöttük az "előfutó", a kamion volt a harmadik a sorban.

"Dögöljenek meg"

Az ügyész szerint a problémák szinte azonnal jelentkeztek, fél óra múlva már dörömbölni kezdtek az emberek, amit a sofőr jelentett a társainak. Ekkor azért álltak meg, hogy a nagy melegben pótolják a kamionban a hűtővizet, de a menekültek akkora zajt csaptak, hogy inkább továbbhajtottak az autópálya-pihenőből. Tankolni sem a benzinkútra álltak be, külön kannában vittek üzemanyagot a hűtőkamionba.

A bolgár főnök, illetve az afgán bandavezér is tudott arról, hogy rosszul vannak a kocsiban az emberek, mégis azt az utasítást adta, hogy a raktért ne nyissák ki.

Ne hallja meg a dörömbölést, azok bent dögöljenek meg

– utasította egy idő után az egyre idegesebb sofőrt az afgán bandavezér. A hegyeshalmi határátkelőnél feltűnést keltett a kamion, mert a személyautóknak kijelölt sávban haladt, ezt a hatóságok jelentették. A vádlottak attól féltek, hogy igazoltatják a sofőrt, ezért a határtól nem messze, Parndorfnál otthagyták a kocsit – a raktér ajtaját ekkor sem nyitották ki – és az előfutó autóval elmenekültek Kecskemétre. A vádirat szerint az első négy vádlott tudta, hogy a teherautó hátrahagyása a benne utazók halálát okozza.

Lassú kínhalál

Ekkor azonban már halottak voltak. Az ügyész elmondása alapján az áldozatok haláltusája 90-120 percig tartott. Hárman túlélték az első két órát, de 180 percnél egyik sem élt tovább bezárva. Később derült ki, hogy az ajtó bezárása után 40 percig lehettek még olyan fizikai állapotban, hogy erővel próbáljanak szabadulni. Ez nem sikerült, csak néhány gumitömítést sikerült kitépniük, de így sem lett bent elég levegő.

A négy 14 évesnél fiatalabb gyerek, a nyolc nő és a férfiak minimum 50 percig haldokoltak már erejüket vesztve, remény nélkül, de voltak, akik ötvennél több halottal összezárva néztek szembe a halállal két órán át.

A sértettek halálát elhúzódó fulladás okozta, amit a szállításuk módja váltott ki. Ők Magyarország területén haltak meg az indulást követő másfél-két órán belül, hárman több mint két órán át szenvedtek. Haláluk különösen gyötrelmes volt. Az ügyész szerint az afgán férfi indulatos szavai ellenére a vádlottak egyike sem kívánta az emberek halálát (ugyanezt mondta az ítélethirdetéskor a bíró is), de annak bekövetkeztetét számításba vették, így emberölést követtek el.

A tragédia másnap megismétlődhetett volna, mikor ugyanolyan körülmények között csempésztek embereket Ausztria felé. A vád szerint minden esetre igaz, hogy az emberek szállítása arra alkalmatlan körülmények között történt. Aki hozzájuk beszállt, az valamilyen fokú veszélyben volt.

Kínzó kérdések maradtak

Számos elvarratlan szál maradt a történetben – például az, hogy nem tűnt fel senkinek, hogy sorra veszik a kamionokat, amelyeket forgalomba is kellett engedni, nem tárták fel, kik voltak jelen, mikor a 71 ember beszállt a teherautóba, illetve kínzó kérdés maradt az is, vajon a magyar állam tehetett-e volna bármit a tragédia megakadályozása érdekében.

A német közszolgálati média tényfeltáró munkacsoportja azt jelentette, hogy valószínűleg meg lehetett volna akadályozni a tragédiát, ha a magyar hatóságok időben lépnek, ugyanis már 2015. augusztus 13-án elkezdték a bűnözők lehallgatását. A több száz oldalas leiratokban benne volt a tragédiával végződő úton folytatott számos telefonbeszélgetés is. Pintér Sándor belügyminiszter is megszólalt az ügyben: szerinte megalapozatlan ez a következtetés. A bűnszervezet egyes tagjai bolgár, szerb és pastu nyelven folytatott telefonbeszélgetéseit a hatóságok rögzítették, de azokat a technikai és a szakmai szabályok szerint nem a beszélgetések elhangzásával azonos időben hallgatták meg, fordították le és értékelték ki. A beszélgetések anyagai 2015. szeptember 4-én kerültek a nyomozó hatósághoz.

A BM szerint a tragédiába torkolló bűncselekmény áldozatai nem Magyarországon egyeztek meg az embercsempészekkel szállításuk feltételeiben, módjában, a bűncselekményt sem magyar állampolgárok követték el. A magyar hatóságok az osztrák társszervektől kapott információk alapján a tragédia ismertté válását követően 12 órán belül azonosították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket és tartózkodási helyüket, majd elfogták őket.

Forrás: hvg.hu