A jeles ünnep alkalmából augusztus 29-én, szerdán 17 órakor az orosházi Petõfi Mûvelõdési Központ elõcsarnokában lesz az iskola alapításának 75. évfordulójára kiadott könyv bemutatója. Emellett egy szakmatörténeti kiállítás is nyílik, mely sok izgalmas korabeli dokumentumot és tárgyi emléket vonultat fel. Egyik nagy érdekessége és kuriózuma lesz a kiállításnak, hogy az érdeklõdõk kipróbálhatnak egy muzeális értékû írógépet is.

Mi is az a gyorsírás?

Az iskola igazgatóját, Brachna Juditot arra kértük, hogy vigyen minket közelebb a gyorsíráshoz. Hogyan keletkezett, és mi is ez pontosan?
- Tiro tulajdonképpen Cicero egyik rabszolgájának fiaként született, és írnokként teljesített szolgálatot a nagy szónok mellett, amivel elérte, hogy Kr. e. 58-ban ura felszabadította. Szükségesnek érezte a beszédek rögzítése során, hogy – saját munkáját is megkönnyítve – meggyorsítsa az írást. Így született meg a gyorsírás.
Hogy tulajdonképpen mi is ez a tudomány? Manapság sokan a folyóírás szaporaságát vagy a gépírás sebességét értik ez alatt, ám mindkét megközelítés helytelen. A gyorsírás egy olyan írásmód, melynek jelei nem azonosíthatók a latin betûs ábécé elemeivel. A kettõ között alapvetõ különbségek vannak: a gyorsírásban egyáltalán nem használunk nagybetût, általában a kiejtés szerint írunk, és a szavakra rövidítéseket alkotunk.

A gyorsíró munkája nélkülözhetetlen a Parlamentben is

Egy jó ideig háttérbe szorult ez a fajta tudomány, ám újabban ismét kezdik felfedezni. A mai modern munkahely már elképzelhetetlen irodatechnikai és telekommunikációs eszközök nélkül, azonban a számítógép nem tudja kiváltani a képzett gyorsíró szerepét. Még a digitális magnók sem képesek erre, hiszen azok csak rögzítik a beszédet, a kiadott utasításokat azonban nem hajtják végre. A jól képzett gyorsíró pillanatok alatt – szó szerint – jegyzeteli le a hallottakat, és azonnal tovább is tudja adni a papírra vetett feladatot. Téves az a hit, hogy a gyorsírás csak a titkároknak és az adminisztratív dolgozóknak való. Ezt a tudást hasznosíthatják jegyzetelésük során a fõiskolai és egyetemi hallgatók, az újságírók, a jogászok, az elõadói munkakörben dolgozók, a közéleti személyek, a pedagógusok, a tudósok. A gyorsíró munkája nélkül szinte elképzelhetetlen a rendõrségi-, bírósági-, parlamenti események, felszólalások rögzítése is.

A gyorsírás két év alatt elsajátítható

A gyorsírás egy tudomány, ehhez kétség sem férhet. Ennek kivételességét bizonyítja, hogy az országban mindössze egy helyen, a Nyíregyházi Fõiskolán oktatják felsõfokon. Azonban ahhoz, hogy valaki a fõiskoláig eljusson, szüksége van az alapokra. Mindehhez lehetõséget kínál Orosházán az Ügyviteli Szakképzõ Iskola, ahol a diákok „idegen nyelvi ügyintézõtitkár” szakon, két tanéven keresztül magas óraszámban tanulnak a gyorsírás mellett szövegszerkesztést, számítógép kezelést, ügyviteli ismereteket és idegen nyelveket.