„A megjelenés nagyon befolyásolja egy adott ember hitelességét. Mintegy 55 százalékban az emberek megjelenés alapján döntik el, hogy milyen viszonyt alakítanak ki a másikkal. Ha negatív képet ad, nem foglalkozom vele. Persze ez függ az intelligenciától is” – mondta a hirado.hu-nak Görög Ibolya protokollszakértő.

Jogos lehet, ha hazaküldik átöltözni

Kitért arra is, hogy általában a cégek maguk döntenek arról, hogy milyen öltözködési szabályokat hoznak meg. Leszögezte, ha egy munkavállaló úgy dönt, hogy egy adott cégnél vállal munkát, azzal elfogadja az etikai kódexet is, amely általában rendelkezik az öltözködési szabályokról is.

„Különbözőek lehetnek a szabályok a pénzügyi cégeknél, a bankvilágban, az ingatlanközvetítőknél vagy éppen az állami hivataloknál, azonban fontos, hogy a mindennapos viselet kellőképpen korrekt és konzervatív legyen” – részletezte a protokollszakértő, hozzátéve, hogy a miniszoknya, a papucs, a vállpánt nélküli top viselése ezeken a területeken egyáltalán nem fér bele a normába. Ha valaki a céghez való belépéskor elfogadta az öltözködési szabályokat, azokat be kell tartania, ellenkező esetben bármikor hazaküldhetik átöltözni.

Megjegyezte, egy médiacégnél, egy PR-cégnél vagy a kreatív területeken lazábbak lehetnek a szabályok, azonban sokszor itt sem engedik meg az ujjatlan felsők vagy a térd fölé érő darabok hordását. Úgy fogalmazott, azokon a munkahelyeken, ahol szabadabban veszik az öltözködési előírásokat, ott is érdemes megfelelni bizonyos íratlan szabályoknak.

„Főleg a nőknél van egy határ. Munkába nem valók a szexi, köldökig dekoltált ruhák. A miniszoknyát, vagy a férfiak esetében a rövidnadrágot azért nem javaslom, mert a meztelen comb hozzácuppanhat a székhez, ami rendkívül kellemetlenül veheti ki magát” – magyarázta Görög Ibolya.

Látszik rajtunk, hogy mit gondolunk a munkánkról

Beszélt arról is, hogy öltözködésünkben megjelenik a munkához való viszonyunk is.

„Sokan elfelejtették már ezt, és a munkához való alázatról ma már nem divat beszélni, pedig a ruha visszahat az egyéniségünkre is. Egy kosztümben vagy egy öltönyben megváltozik az ember, a ruha visszahat ránk, komolyabbak leszünk tőle, míg egy farmerben, pólóban az ember lazábban beszél, és lazább a hozzáállás, és a nonverbális kommunikáció is. Laza mint a rigalánc” – idézte a régi, de még ma is érvényes mondást a protokollszakértő.

Úgy vélte továbbá, hogy ha valaki az öltözködését, a testbeszédét tekintve is laza, az a munkájában is az lesz, emiatt pedig elképzelhető, hogy az ügyfélnek kevesebb bizalma lesz majd benne.

Ha az ember elmegy sörözni délután hatkor, akkor senki nem fog azon csodálkozni, hogy rövidnadrágot és atlétát visel – tette hozzá –, azonban ha ingatlanközvetítőként el kell mennie egy céghez és megjelenik ugyanebben az öltözékben, elképzelhető, hogy nem is engedik be, hiszen ebben az öltözékben teljesen hiteltelen.

Egyre lazábbak a szabályok

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Szövetségének társelnöke úgy látja, egyre több multinacionális cég és kisvállalkozás tekint el attól, hogy szabályokat hozzon a munkahelyi viselettel kapcsolatosan, azonban úgy véli, bizonyos feltételeknek írásos szabályok híján is érdemes megfelelni, hiszen könnyen zavarhatjuk munkatársainkat a nem megfelelően megválasztott öltözékkel.

„Az alapvető szabályok közé tartozik, hogy bármilyen meleg is van, a férfiak ne strandruhában járjanak dolgozni, azonban a szigort minden cég maga szabja meg. Az öltözködés szabályai mára lazábbá váltak és habár nem az írott protokoll szabályai érvényesülnek, mégsem javaslom a nőknek, hogy forrónadrágban járjanak dolgozni” – fejtette ki a társelnök.

Csaposs Noémi hozzátette, főleg a fiataloknál érezhető, hogy a divat változása miatt nem könnyű eldönteni, hogy buliba, fesztiválra készülnek, vagy csak reggel úgy ébredtek fel, hogy a napi viseletnek megfelel egy átlátszó trikó vagy egy feltűnően rövid nadrág.

„Érthető, hogy nyár van és meleg, de a céghez méltó öltözetben érdemes munkába járni. Ne látszódjon a hátsója, és ne átlátszó csipkében jöjjön dolgozni, amiből a fél mellkasa kibuggyan. Jogos és megteheti a munkáltató, hogy szól érte. Nem kell egyből hazaküldeni valakit, de kulturált módon tájékoztatni kell arról, hogy vannak határok” – jegyezte meg Csaposs Noémi.

Az íratlan szabályokról azt mondta, megengedett lehet a rövid ujjú, de akkor az például legyen ing, a férfiak pedig ügyeljenek arra, hogy még részben se látszódjon a válluk vagy a mellkasuk.

Mindig van megoldás

Elég széles a lehetősége tárháza, de az öltözködésünk függ attól is, hogy mit képviselünk. Példának hozta, hogy a gyárakban külön védőöltözetet kell hordani és a konyhán nem megengedett nyitott cipőben dolgozni, továbbá a luxusautó szalonban az értékesítőnek nyáron is hosszú ingben kell lenni, tehát az öltözék megválasztása attól is függ, hogy milyen munkakörben dolgozunk.

Kifejtette, hogy ha valóban akarunk, rengeteg megoldást találhatunk, hiszen ma már többféle anyagból lehet válogatni. „Ma már lehet egy ruhadarab könnyed, szellős, kényelmes” – fűzte hozzá. És a szabályok sem annyira kötöttek Magyarországon mint korábban, hiszen hivatalosan az ing alá kötelező volna trikót hordani, azonban senki nem szól azért, ha valaki mégis inkább elhagyja.

Kiemelte, hogyha a munkáltató mégis kiköti, hogy az ott dolgozók milyen öltözéket kötelesek viselni, akkor általában az alöltözetre térnek ki: ilyen a hosszú nadrág vagy a zárt cipő.

Arról is beszélt, hogyha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen viseletben érdemes munkába járni, inkább tisztázzuk a helyzetet. „Illik megkérdezni, vagy nem kell csodálkozni, ha az ember feltűnést vált ki a megjelenésével. A vállalati kultúrát kell követni” – húzta alá.

Forrás: hirado.hu