Június 18. és július 6. között elsősorban a munkavállalók jogviszonyának rendezettségét vizsgálták, illetve azt, hogy megtörtént-e a  inimálbér és garantált bérminimum emelése.

Áttekintették a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó jogszabályok megtartását is.

A közlemény szerint az akcióellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazati területe, a nyári szezon miatt azonban nagyobb figyelmet kapott az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás.

Kiemelték, hogy az ellenőrzött munkavállalók 28 százalékát érintette a feketefoglalkoztatás, ami 6 százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

Az elemzés szerint az építőiparban volt a legsúlyosabb a helyzet, ugyanis a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalóknak a 60 százalékát ebben az ágazatban dolgozott, míg a kereskedelem és a vendéglátás a feketén foglalkoztatottaknak a 9-9 százalékát adta.

Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is, az intézkedések 31 százalékát ezek a jogsértések indokolták, amelyekkel a leggyakrabban az építőipari és a feldolgozóipari cégeknél találkoztak az ellenőrök.

A munkaidőre vonatkozó szabályok be nem tartásából adódott az intézkedések 13 százaléka, ezen belül a hatóság legtöbbször a munkaidő-beosztással és a munkaidőkerettel összefüggő rendelkezések megszegése miatt talált problémákat. Ez a típusú szabálytalanság a feldolgozóiparban 104 dolgozót, a vendéglátásban 97, a kereskedelemben pedig 95 embert érintett.

A minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megszegése 4 munkavállalót érintett, azaz a jelentés szerint ez a típusú szabálytalanság továbbra sem jellemző.

Arról is beszámoltak, hogy míg Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében az ellenőrzött munkáltatók mindegyikénél találtak valamilyen problémát, addig Győr-Moson-Sopron megyében az ellenőrzött munkáltatók csupán 21 százalékánál fedeztek fel hiányosságokat.

Felhívták a figyelmet Tolna megye helyzetére is, ahol valamennyi, az építőiparban ellenőrzött munkavállaló esetében megállapították a szakemberek, hogy bejelentés, illetve munkaszerződés nélkül foglalkoztatták őket.

A gazdasági válság miatt bevezetett, a kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. Ezért 2018-tól kezdve már első alkalommal is munkaügyi bírságot von maga után még a minimális foglalkoztatási szabály megszegése is, például a bejelentés elmulasztása - olvasható a minisztérium munkaügyi főosztályának jelentésében.