Nagy István hangsúlyozta: a jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd.

Kifejtette: 2050-re hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben a klímaválság miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre.

"Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése.

Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez - fűzte hozzá.

A 150 éves debreceni agrár-felsőoktatásról szólva elmondta: a másfél évszázad alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget az intézmény falai között, az ott folyó oktatásnak köszönhetően a kart jelenleg a világ legjobb 200 képzőhelye között tartják számon.

Népszerűségét mutatja, hogy az egységes Debreceni Egyetem agrárkara kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és 2000 óta megháromszorozta hallgatói létszámát.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az agrár-felsőoktatás elindítását tulajdonképpen a reformációnak köszönheti Debrecen, hiszen az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának jogelőd intézménye az 1538-ban alapított református kollégium volt.

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett: a városban 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, amely több névváltoztatás és átalakulás után 1970-ben vált egyetemmé. Az intézmény alapításához a város 400 katasztrális hold termőfölddel járult hozzá.

"A Debreceni Egyetem agrárképzésének legfontosabb küldetése, hogy kiemelkedő tudású szakemberekkel biztosítsa a hazai mezőgazdaság versenyképességét, a magyar vidék fejlődését" - fogalmazott a polgármester. A karon az idei tanévben csaknem 2000 hallgató, köztük mintegy 100 külföldi diák tanul.