A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,4 százalék volt, annyi, mint az augusztusi 2,2 százalékot megelőző négy hónapban. Az élelmiszerek ára átlagosan 4,6 százalékkal nőtt, az idényáras élelmiszerek ára 21,2 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok 14,9 százalékkal, a dohányáruk 7,0 százalékkal kerültek többe.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint az idényáras zöldség, gyümölcs és az üzemanyagok árának jelentős emelkedése miatt a szeptemberi infláció felülmúlta a várakozásokat. A valós inflációs nyomás hiányát tükrözi viszont egyelőre, hogy a maginfláció 1,2 százalékponttal alacsonyabb a fogyasztó árak emelkedésének mértékénél - tette hozzá.
Kifejtette, a bérköltségek és a kereslet növekedése továbbra sem érzékelhető az árakon, viszont az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek havi drágulása. Úgy vélte, komolyabb inflációs kockázatot jelenthet a jövőben az észak-európai aszály által okozott terményár-emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.
Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,8 százalékos inflációra számítanak a Takarékban elemzői. A Magyar Nemzeti Bank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására - fűzte hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár a piac számított az infláció gyorsulására, az mégis a várakozásokat meghaladó mértékű volt, ugyanakkor az ING előrejelzésével megegyezik az adat. Az infláció gyorsulása továbbra is elsősorban kínálati sokkokra vezethető vissza. Az olajárak jelentős emelkedése az üzemanyagok drágulását hozta, miközben a nyers élelmiszerek ára - főként a rossz időjárás miatt - szintén átlag felett nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte. Egyedül a dohányáruk drágulása jelenik meg azonban a maginflációs mutatóban, így nem meglepő módon az továbbra is jóval alacsonyabb, mint a fő mutató.
Kifejtette, a maginfláció minimális emelkedését a szolgáltatások további drágulása is elősegítette. A mérsékelt maginfláció egyben azt is jelenti, hogy az MNB-től továbbra sem várható érdemi változás a monetáris politikában - vélekedett.
Az idei utolsó negyedév inflációs kilátásait az ING Bank vezető elemzője az olajárak világpiaci alakulásától tette függővé, amennyiben további drágulás következik, könnyen lehet, hogy az év végéig már nem lesz 3,5 százalék alatti az inflációs mutató, ha viszont a jelenlegi szint körül stabilizálódna, akkor az év végére 3,3 százalék közelébe mérséklődhetne az infláció. Összességében idén 2,8 százalékos átlagos inflációval kalkulálnak az ING Banknál, míg jövőre 3,3 százalékos lehet az átlagos drágulás mértéke.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy az üzemanyagok és élelmiszerek húzták fel az éves mutatót. Hozzátette, hogy az élelmiszerek ára egyre nagyobb tempóban emelkedik, de a szolgáltatásoknál, ugyan mérsékeltebb, de szintén gyorsuló drágulás látható. A jövedékiadó-emelés pedig a dohánytermékek árának emelkedésén keresztül húzta fel az inflációt.
Mivel a bérek mellett az alapanyagok, az energia ára is emelkedik, így a költségek is növekednek, ezért a maginfláció gyorsulásnak kockázata erősödött. Ráadásul a gyorsuló infláció miatt fokozódik a magasabb inflációs várakozások veszélye - tette hozzá.